A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fogalomtár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fogalomtár. Összes bejegyzés megjelenítése

2007. július 8., vasárnap

Irodalmi fogalmak III

Carmen:

A carmen, más néven óda a modern irodalomban fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű lírai költemény; tartalmi köre sokkal szűkebb, mint a görög ódáé vagy a latin carmené. Ez utóbbiakat nagymértékű eszmei, tartalmi, hangnembeli, formai változatosság jellemzi, de megtartják a görög lírában kialakult dalformákat. Horatius legérettebb alkotásai, Kölcsey Himnusza is ebben a műfajban íródott.

Choriambus:

A görög kardalokban kedvelt versláb. Képlete: (–UU–)

Clown-jelenet:

A középkori tragédia komor fenségét közbeékelt, ún. clown-jelenetek (clown = bohóc) oldották: a korabeli közönség nemcsak rémüldözni akart a véres események láttán, hanem megkívánta a felszabadult nevetés lehetőségét is.

Commedia dell'arte:

Az olasz eredetű commedia dell'arte legfőbb műfaji sajátossága a rögtönzés volt. A színészek nem szöveget kaptak, csak a cselekmény vázlatát, mely csupán a játék lényeges fordulópontjait rögzítette. A részleteket, a párbeszédeket a színészeknek kellett rögtönözniük. Erre adott lehetőséget, hogy a műfaj állandó típusokkal, hagyományos jellemekkel dolgozott, s egy-egy színész rendszerint ugyanazt a típust személyesítette meg. Ez a műfaj Moliere-re is hatással volt.

Csodás elemek:

A klasszikus eposznak egyik állandó eleme, ún. eposzi kelléke. Ennek lényege, hogy természetfeletti lények beavatkoznak a szereplők életébe.

 

Daktilus:

Egy hosszú és két rövid szótagból álló versláb (–UU)

Detektívregény, krimi:

Az uralkodó értékfajta az érdekesség. Néhány órás érdekfeszítő szórakozást kívánnak nyújtani, egyfajta logikai játékot. A művek végén mindig ott van utólagosan a megfejtés is. Hiányzik belőlük a társadalmi-emberi világ lényegét feltáró törekvés, a célkitűzés.

Dialógus:

Párbeszéd a drámában a szereplők között.

Dikció:

A színész beszéde, a helyzetnek és a megformált alaknak megfelelően elmondott drámai szöveg.

Disztichon:

A legelső strófaszerkezet, hexametrikus és pentametrikus sorok váltakozása.

Dokumentumirodalom:

Igazi történeteket leíró irodalmi műfaj Pl.: emlékirat, napló, levél, publicisztika).

Dráma:

Irodalmi műnem. Az ide tartozó műfajok: tragédia, komédia, színmű. A drámai mű eseménysort ábrázol, de az eseményeket, a szereplők jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok párbeszédeiből (dialógus), magánbeszédeiből (monológ) és tetteiből ismerjük meg. A drámai cselekmény jelen időben előttünk bontakozik ki az alapszituációból, amely a szereplők egymáshoz való viszonyát, törekvéseiket, magatartásukat meghatározza. Ez a drámai szituáció a hőst vagy hősöket akcióra, drámai harcra készteti. A dráma rendszerint sorsfordulatot bemutató mű, cselekménye – a terjedelem miatt- sűrített, gyakran a szemben álló erők, egymástól eltérő emberi magatartások kiélezett összeütközése, konfliktusa áll a középpontjában. A drámai művek nyelve tömörebb, erőteljesebb mint a többi műnemé. A dráma szerkezete kupolás, részei: bevezetés (expozíció), bonyodalom, cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás. Színpadra szánt alkotás.

Drámai expozíció:

A drámai műnek azon része, melyben az író megismertet az előzményekkel, s bemutatja a kiinduló helyzetet, szereplőket.

Drámai harc:

Két ellentétes akarat egymás elleni tettsorozata. Pl.: Antigoné-Kreón

Drámai szituáció:

Akkor keletkezik, amikor az ellenfél megakadályozza a főszereplő által képviselt elvek érvényesülését.

2007. július 7., szombat

Rendszer és információelméleti alapismeretek

A számvitel a következő kilenc számla osztályt különbözteti meg:

· 1 – Befektetetések, befektetett eszközök

· 2 – Vásárolt készletek

· 3 – Követelések, pénzügyi eszközök, aktívák, időbeni elhatárolások

· 4 – Források, passzívák

· 5 – Költség nemek

· 6 – Költséghelyek (számviteli törvény nem teszi kötelezővé a használatát)

· 7 – Termékek, szolgáltatások nyilvántartása (számviteli törvény nem teszi kötelezővé a használatát)

· 8 – Értékesített termékek önköltsége és a ráfordítások

· 9 – Értékesítés árbevétele, bevételek

Az éves beszámoló részei:

· A mérleg adott időpontra vonatkozóan mutatja a gazdálkodó szervezet pénzértékben kifejezett eszköz és forrás állományát.

FŐKÖNYVI FELADÁSOK

MÉRLEG

MÉRLEG TÖRZS

Mérleg kód

Tétel megnevezése

Év

FORGALMI ADATÁLLOMÁNY

FŐKÖNYVI TÖRZS

Főkönyvi számlalapok

Főkönyvi szám

Mérlegkód

· Az eredmény-kimutatás az eredmény összetevőit, illetve a mérleg szerinti eredményt mutatja.

Üzemi (üzleti) tevékenység

Eredménye

Pénzügyi műveletek

Eredménye

Rendkívüli eredmény

Szokásos vállalkozási eredmény

Adózás előtti eredmény

Eredmény tartalék igénybevétele

Adó kifizetési kötelezettség

Adózott eredmény

Fizetett osztalék részesedése

Mérleg szerinti eredmény

· A kiegészítő melléklet azokat az adatokat, szöveges indoklásokat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó szervezet valós pénzügyi helyzetének, eredménye bemutatásának megítéléséhez szükségesek.

· Az üzleti jelentés bemutatja a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint azokat a lényeges eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja után következtek be.

Törzsadat állomány:

A főkönyvi könyvelés központi állománya a főkönyvi állomány, amelynek bázisa a számlatükör alapján kiállított és vezetett főkönyvi számlalapok sokasága.

A forgalmi adatállomány: - pénzügyi és számviteli bizonylatok; - feladások; - pénzügyi és számviteli bizonylatok és feladások.

A főkönyvi rendszer vezető információi döntő mértékben a főkönyvi számlák forgalmával és a beszámolóra vonatkozó érték adatok alakulásával kapcsolatosak.

Eszközrendszer:

A befektetett eszközök közé azokat az anyagi és nem anyagi jellegű javakat soroljuk, amelyek tartósan, legalább egy évig, illetve azon túl

- közvetve vagy közvetlenül - szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A beruházás pedig magába foglalja a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket, egészen az üzembe helyezésig. A befektetett eszközöket és e befejezetlen beruházásokat az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván.

A rendszert úgy kell meg szervezni, hogy abból bármikor tájékozódni lehessen legalább a következő adatokról: - a folyamatban lévő beruházások állománya; - az eszközállomány bruttó és nettó értéke; - az eszközök állományváltozása; - az értékcsökkenési leírás ideje, módja és eszköze; - az eszközállomány használati ideje; - az eszközök tartozékai; -a nullára leírás várható ideje; -a nullára leírt eszközök állomány.

Immateriális javak: például számítógépes programok.

Tárgyi eszközök: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások

Befektetett pénzügyi eszközök: részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek

Beruházások

Gazdálkodó szervezetek a működésükhöz szükséges eszközöket vagy beszerzik, vagy előállítják, vagy építtetik, illetve saját erőből maguk építik.

Terven felüli értékcsökkenés: - értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált;- megrongálódott, megsemmisült; - rendeltetésének megfelelően már nem használható.

Az inmateriális javak azonnal, a materiális javak csak aktváláskor írhatók le, addig befejezetlen beruházásként kell nyilvántartani őket. A szállító számla vagy együtt érkezik a megrendelt eszközökkel (előszámlázás), vagy utólag, az eszköz átvétele után (utószámlázás), ezen kívül ismerünk még részszámlázást is. A beruházások megvalósulhatnak idegen és saját erőből is, de gyakran előfordul a megosztás is. A idegen erővel történő beruházás az ajánlattal, megrendeléssel, szerződéskötéssel indul. Az utóbbi kettőről nyilvántartást kell vezetni.

A beruházások leltározása egyeztetéssel történik. A leltár összeállítása előtt a beruházások egyedi nyilvántartása és a szállítói folyószámla-nyilvántartás között kerül sor egyeztetésre. A számviteli információs rendszer által meghatározott időközönként a beruházások adatairól, a befejezetlen beruházások értékéről, a beruházások állomány változásairól - az analitikus nyilvántartás zárását követően – főkönyvi feladást kell készíteni és megküldeni a főkönyvi rendszer részére.

A kódszámrendszer és törzsadat állomány:

- megrendeléstörzs; - szerződés törzs; - partner törzs; - beruházás törzs; - főkönyvi törzs, - mozgás nem törzs

Értékcsökkenés leírásának módjai: - lineáris leírás: azonos leírási kulcs alapján évente azonos összegű leírás; - degresszív leírás: változó leírási kulcs alapján évente csökkenő összegű leírás; - teljesítményarányos: évenkénti leírása a tényleges igénybevétel arányában történik; - abszolút összegű: a vállalkozás az évenkénti leírás összegét határozza meg. Leltározás és annak formái: - folyamatos leltározás; - fordulónapi leltározás. Leltározás formái: - mennyiségi felvétel; - egyeztetés.

Tárgyi eszközök

Az eszközök állományba vételére akkor kerül sor, amikor az eszközök valamilyen tranzakciós (aktiválás, átminősítés, apportba vétel, térítés nélküli átvétel, ajándékozás, stb.) útján az adott vállalkozáshoz kerülnek. Állományba vételkor nyilvántartási lapot kell készíteni, amely lehet egyedi és csoportos (kis érték esetén). Törzsadat állomány: eszköz törzs; szervezeti egységtörzs; - mennyiségi egység törzs; - VTZS törzs; - mozgás nem törzs; - főkönyvi törzs; naplótörzs.

Készlet rendszer:

A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül, illetve közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen folyamatban vesznek részt, és értékük egyetlen tevékenységi periódusban megy át az új termék, vagy szolgáltatás értékébe. A 2. számlaosztályban tartjuk nyilván. A főkönyvi könyvelés alátámasztásaként a vállakózások a készleteikről nyilvántartást vezetnek vagy csak értékben, vagy csak mennyiségben, vagy mennyiségben és értékben egyaránt.

A rendszer működésének leírása:

Egy raktáras rendszer: ha több raktár van, de egy készletféleség csak egy raktárban található meg.

Több raktáras rendszer: ha egy készletféleség több raktárban is megtalálható.

Készlet fajták:

Vásárolt készletek: anyagok, áruk, (kereskedelmi áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek)

Saját termelésű készletek: állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek

Nyilvántartó lapot: egyedit vagy csoportosat (folyamatos nyilvántartást nem vezet; csak értékben; csak mennyiségben; értékben és mennyiségben)

Leltározás:

· Folyamatos: naprakész nyilvántartás esetén lehetséges

· Fordulónapi: előre meghatározott napra vonatkozik. Lényeges, hogy minden ezen a napon kell leltározni

· Mennyiségi felvétel: fizikai felvételt összehasonlítják a nyilvántartással

· Egyeztetés: analitikus nyilvántartást össze vetik a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal

A készletek értékvesztését a következő esetekben lehet, illetve kell elszámolni: - a beszerzési ár magasabb a várható eladási árnál; - a piaci eladási ár alacsonyabb az előállítási költségnél; - a készletek fizikai állaga romlott; - készletek az eredeti rendeltetésének már nem felelnek meg.

Nyilvántartási ár: közvetlen önköltség; tényleges beszerzési ár; mérlegelt átlagár; elszámoló ár; eladási ár; betétdíjas ár

Készletkód: egyedi és csoportos nyilvántartási szám, a készletek azonosítója. Naplókód: idősoros nyilvántartás azonosítója.

Szervezeti egységkód: készletek tárolási és felhasználási helyeire vonatkozó azonosító

Partnerkód: szállítók és a vevők azonosítója. Mennyiségi egységkód: a csoportos nyilvántartásnál van szerepe

VTSZ: vámtarifaszám, fontos szerepe van a forgalmi adó kiszámításánál. Mozgás nem kód: a készletek állományváltozásainak azonosítója

Dolgozókód: a készlet kivételező, használó dolgozó azonosítója. Főkönyvi szám: kialakított számlatükör főkönyvi számláinak száma.

A számviteli információs rendszer szerint az analitikus nyilvántartás adatait le kell zárni. Záráskor egyeztetni kell a nyilvántartó lapok és a naplók között, majd a főkönyvi rendszer részére főkönyvi számonkénti rendezettségben főkönyvi feladást kell készíteni és küldeni.

A nyilvántartó lapok soraiba csak bizonylatok alapján könyvelünk. A naplók nyilvántartási idősoros, időben tartalmazza a lekönyvelt tételeket. Kötelező a kettő egyeztetése!

Pénzügyi rendszer:

A pénzügyi rendszer lényegét a következő ábra szemlélteti a legjobban:

Erőforrások

PÉNZÜGYI RENDSZER

Munkaeszközök

TERMELÉS

ÉRTÉKESÍTÉS

Alapanyagok

Energia

Információ

Pénzügyi rendszer feladatai: - pénzintézeti kapcsolatok bonyolítása; - pénztári feladatok ellátása; - partner kapcsolatok bonyolítása; - költségvetési kapcsolatok bonyolítása; - pénzügyi levelezés; - befektetett pénzügyi eszközök elszámolása.

Pénzbeáramlás okai: - üzleti működésből, - befektetésekből; - idegen forrásokból; - tulajdonosoktól.

Pénzkiáramlás okai: - üzleti működés, - beruházás; - hitelek és kölcsönök visszafizetése.

Pénzügyi elszámolások: - pénzintézeteknél vezetett bankszámlákkal; - pénztárban lévő készpénz állománnyal; - vevőkkel; - hitelezőkkel; - szállítókkal; - állami költségvetéssel; - értékpapírokkal, - tulajdonosokkal; - munkavállalókkal; - befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos.

Elszámolási betétszámla: melyen a folyó finanszírozási összegek. Kamatozó betétszámla: ideiglenesen szabad pénzeszközök. Elkülönített betétszámla: meghatározott célra. Devizabetét számla: devizában elszámolt összegek. Átvezetési számla: bankszámlák közti átvezetés.

Fizetések történhetnek: átutalással; beszedési megbízással (inkasszó); okmányos meghitelezés (akkreditív); csekk, bankkártya; készpénzzel.

A bankszámla kivonat minden olyan adatot tartalmaz, melyet a bankhoz beérkezett bizonylatok tartalmaznak, vagy amelyeket a bank felvett illetőleg amelyek a bankműveletek azonosításhoz szükségesek.

A vállalkozások tehát a tevékenységükhöz kapcsolódó pénzforgalmat az elszámolási betétszámlán bonyolítják le. A bankszámla felett csak arra feljogosított személy rendelkezhet. Ez a jogosultság úgy keletkezik, hogy a cég vezetője a jogosult személyeket bejelenti a banknál.

A vállalkozások a készpénzforgalom és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására pénztárt létesítenek, sok esetben még valuta pénztárat is. A pénztárak esetében kötelező a ki és bevételi pénztár bizonylatok vezetése, valamint a pénztárnapló vezetése.

Vevők:

A vevő követelések közé az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelések tartoznak, mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték. Noha bármelyik partnerünk egyidejűleg lehet vevőn és szállítónk is, az elszámolásokat mégis bruttó módon végezzük. Tehát az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó követeléseket a vevőkövetelések között kell kimutatni, míg a beszerzésből és szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásokat a rövid lejáratú kötelezettségek között. A vevőköveteléseket felbontjuk: - belföldi, - külföldi vevőkövetelésekre.

Alapvető követeléscsoportok: fizetési határidőn belül; fizetési határidőn túl; kétes; peresített; behajthatatlan.

Szállítók:

Szállítók számláinak állomásai: iktatott; igazolt; kontírozott, könyvelt.

Költségvetési kapcsolatok: - központi költségvetéssel; - nyugdíj és egészségbiztosítással; - helyi önkormányzatokkal. Ezek a kapcsolatok több irányúak.

Kiutalási igények: fogyasztói árkiegészítés; dotációk; táppénz; családi pótlék

Befizetések: társasági adó; ÁFA; fogyasztási adó; SZJA; munkaadói- és munkavállalói járulék; társadalombiztosítási járulék; egészségügyi hozzájárulás; nyugdíj és egészségbiztosítási hozzájárulás; helyi adók.

Pénzügyi levelezés: - fizetési felszólító levél; - késedelmi kamatközlő levél; - egyenlegközlő levél.

Befektetett pénzügyi eszközök elszámolása

· Részesedés esetén: egyedi nyilvántartást kell vezetni

· Értékpapíroknál: egyedi nyilvántartást kell vezetni

· Adott kölcsönök: analitikus nyilvántartást kell vezetni

· A hosszú lejáratú bankbetétek analitikus nyilvántartását a bankkal egyezően kell vezetni.

A számítógépes rendszerszervezés módszertana:

A rendszerszervezés gyakorlatában a pénzügyi rendszer előfordulhat szorosan a főkönyvi rendszerhez kapcsolódóan, de önállóan is. Ha a pénzügyi tevékenység szerte ágazó akkor általában külön szervezeti egység végzi és ilyen esetekben főkönyvi feladások formájában csatlakozik a főkönyvi könyveléshez a pénzügyi rendszer.

Munkaügyi rendszer:

Az ember a legfontosabb erőforrás. Az egyetlen, amely nem csak felhasználódik például a termelőfolyamatban, nem csak beépül a közvetítésével létrehozott új produktumba, hanem új értéket hoz létre. Az ember a vállalati működés oka.

A munkaügy feladata szűken véve a vállalkozás céljának, feladatának, valós folyamatainak megvalósításához szükséges munkaerő biztosítása mennyiségben, s minőségi jellemzőiben. Mivel erőforrásról van szó, ezt nyilván kell tartani, ezzel "el kell számolni".

A foglalkoztatottak számbavétele:

· munkajogi létszám: az adott időben a munkáltatóval jogviszonyban vannak, függetlenül attól, hogy dolgoznak vagy sem.

· Állományi létszán: a folyamatosan munkát végzők tartoznak bele. Nem tartoznak bele a 3 hónapnál hosszabb ideje meghatározott okból távol lévők.

· Állományon kívüliek: a munkáltatónál munkát végeznek, de nem tartoznak sem a munkajogi, sem a az állományi létszámba.

A létszám adatok vonatkozhatnak: - időpontra – ezek állapot adatok; - időszakra – ezek átlag adatok.

Nemzetközi nomenklatúra: FEOR = Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – a dolgozókat képzettség és munkakör szerint csoportosítja. (1-4 szellemi;. 5-9 fizikai; 0 fegyveres testületek foglalkozásai.

A munkavégzés szabályi és bizonylatai: A munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg. A munkavégzés bizonylatai egyfelől a munkaidő nyilvántartására szolgálnak, másrészt a dolgozók teljesítményével kapcsolatos információkat adják. (az előbbire példa: munkaidő nyilvántartó lapok, az utóbbira a példa: munkautalvány)

A munkaidő: A napi munkaidő 8-12 óra. A dolgozót a munkaidőn belül és a munkával töltött időszakok között pihenőidő illeti meg: munkaközi szünet, munkanapok közötti szünet, heti pihenőnap és munkaszüneti nap, valamint szabadság (rendes, beteg, szülési és fizetés nélküli)

Munkabér összetevői: - alapbér és törzsbér; - bérpótlék; - kiegészítő fizetés; - egyéb bér;: prémiumok, jutalmak.

Levonások: - jogszabályok alapján (SZJA, nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, munkavállalói hozzájárulás), bírósági határozatok alapján előírt; - vállalati tartozás.

Társadalombiztosítási ellátások: táppénz, gyermekgondozási díj, terhességi segély, családi pótlék

Személyi jellegű egyéb kifizetések: betegszabadság, napidíj, egyenruha térítés, üdülési térítés

Vállalkozást terheli: társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkavállalói járulék

A bér és jövedelem elszámolás analitikája:

A jövedelem elszámolásának bizonylatai: - a munkabér számfejtés alapjául szolgáló bizonylatok; - a személyi jellegű egyéb kifizetések; társadalombiztosítási juttatások bizonylatai.

A társadalombiztosítási juttatások elszámolásának bizonylatait az OEP határozza meg. A vállalkozások a munkavállalókról a következő nyilvántartásokat vezetik: - jövedelem nyilvántartás: - személyi jövedelem; - személyi jövedelemadó nyilvántartás; - járulék-elszámolás; - szolgálati időalap.

A jövedelem folyósítás dokumentumai: egyéni bérjegyzék vagy jövedelem elszámolási jegyzék. A hó közi kifizetések esetén részjegyzékek készülnek. A fizetési lista valamennyi dolgozó számfejtett jövedelem adatait felsoroló kimutatás. A levonásokról külön kimutatás készül, kedvezményezettek szerinti bontásban.

A számítógépes rendszerszervezés módszertana: a munkaügyi rendszer és a bérszámfejtési rendszer, néha külön álló, néha együttműködő alrendszereket jelent.

Irodalmi fogalmak II

Balassi-strófa:

1 vsz. Þ 3 sor

1 sor Þ 3 egység (6,6,7)

vers Þ 3x3 strófa

A hármas szerkesztési elv valósul meg. Dante Isteni színjátékában is megtalálható ez az elv. Képlete: aabccbddb...

Ballada:

Villon idején Þ táncdal

13. századtól Þ csak formai jelentése van:

egyszerű ballada: 4 vsz. (összefoglaló, ajánlás) – Villon

kettős ballada: 6 strófa

a versszakok 3 rímet váltogatnak, és refrénnel végződnek

drámai feszültségű, szaggatott menetű, általában tragikus tárgyú verses kisepikai műfaj párbeszédes, lírai elemekkel – Arany János

Barokk:

Az ellenreformáció szellemi áradatát kifejező, az érzelmeket az ész fölé rendelő túldíszített, Itáliában keletkezett művészeti és irodalmi stílus. Nélkülözhetetlen eszköze a meghökkentés, a gyönyörködtetés. Kedveli a virtuóz rímtechnikát, a körmondatokat, költői képek bőségét, a patetikus hangnemet.

Barokk eposz:

A barokk korban keletkezett új műfaj. A hagyományos műformáknál lazább keretű. Új kompozíciós formákat tartalmaz: sok részletből, epizódból felépülő, poklot, földet, mennyet egybeölelő monumentális szerkezet. A korábbi műfajoknál emberibb mivolta, sajátos szerkesztési módja van: Azt is igazzá teszi, ami nem az például a magyarok erkölcsi győzelme a Szigeti veszedelemben.

Barokk körmondat:

A barokk korra jellemző, sokszorosan összetett, grammatikailag bonyolult, de ennek ellenére érthető mondat. Pázmány Péterre nagyon jellemző.

Belső rím:

egy-egy sor közepe és vége is rímel egymással

Bevezetés (expozíció):

A drámai művek bevezető része, amelyben az író megismertet az előzményekkel és bemutatja a kiinduló helyzetet.

Bibliai história:

A XVI. század első évtizedeiben protestáns prédikátorok új irodalmi műfajok megteremtésével hirdették eszméiket. Ilyen volt a bibliai história is, amely a zsoltárfordítással együtt pótolta a még le nem fordított Bibliát, elsősorban az Ujszövetséget.

Blank vers:

Shakespeare-re jellemző. Drámáit új versformában, a tíz szótagos, időmértékes (jambikus lejtésű), rímtelen "blank vers"-ben írta, s ez az Erzsébet kori drámák általánosan használt sorfaja.

Bokorrím:

Bokorrímnek nevezzük, ha a egy strófán belül végig ugyanolyan vagy hasonló szótagok rímelnek, tehát a rímképlet: aaa...

Bonyodalom:

A bonyodalom a drámai műveknek az a része, melyben megindul és kibontakozik az alapszituációból következő eseménysor. Ha a cselekmény összeütközésre, konfliktusra épül, egyre kiélezettebbé válik a drámai harc, a két egymással szembenálló törekvés egymás elleni küzdelme. Az események sorában bontakozik ki a szereplők jelleme és kapcsolatrendszere.

Bosszúdráma:

Shakespeare idejében igen népszerű műfaj (a Hamlet, dán királyfi is ilyen). Az alapvető konfliktusmotívum a bosszú.

Bujdosóének:

A kései kuruc költészet jellegzetes műfaja. Keletkezésük a Rákóczi - szabadságharc bukása utáni időkre tehető. Bennük a reményvesztettség és a forradalom bukása iránti fájdalom jelenik meg.

Bukolika, bukolikus költészet:

A görög bukolosz ('marhapásztor') szó alapján nevezzük a pásztorköltészetet bukolikus költészetnek, bukolikának. Később a vergiliusi cím (Eclogae) nyomán ezt a műfajt ekloga névvel is illették.

Irodalmi fogalmak

Adoniszi sor:

A szapphói versszak negyedik sora. Egy daktilusból és egy trocheusból illetve spondeusból áll. Képlete: (–UU,––) vagy (–UU,–U)

Akció:

A színészi cselekvés, mozgás, gesztus és mimika együttese.

Alba:

A trubadúr- és a középkori lírában található meg. Ezek a „hajnali dalok” úgy keletkeztek, hogy a szerelmes lovagot a torony őre vagy őrködő barátja esetleg egy madár dallal figyelmeztette, hogy közeledik a hajnal, a szerelmes órák vége.

Alexandrinus:

A francia eredetű alexandrinus 12 szótagos, hangsúlyos verselésű sorfaj, a 6. szótag után felező sormetszettel. A XII. századi francia Nagy Sándor regényről (Roman d`Alexandre) nevezték el. A magyar fordítások rendszerint időmértékes, jambikus lejtésű, 12-13 szótagos sorokban adják vissza.

Alkaioszi - strófa:

Alkaiosz ókori görög költőről elnevezett sorfaj, melynek első három sora emelkedő, a pedig negyedik ereszkedő.

Képlete:

U–,U–,U–,UU–,U– Nagy alkaioszi sor

U–,U–,U–,UU–,U– Nagy alkaioszi sor

U–,U–,U–,U–,U Ötfeles jambus

–UU,–UU,–U,–U Kis alkaioszi sor

Állandó (eposzi) jelző:

A klasszikus eposz egyik állandó eleme (kelléke). A szerző a mű folyamán ugyanazt a szereplőt csak ugyanazokkal a jelzőkkel illeti. Például Odüsszeusz jellemzői: bátor, leleményes

Állatmese:

A szerző a kor visszáságait, főképpen a gonosz hatalmasok hazug erkölcseit öltöztette az állatmesék köntösébe. A költő minden esetben közli a történetek „megfejtését”, az erkölcsi tanulságot. Állatai rendszerint saját természetüknek megfelelően viselkednek, de egyben emberi tulajdonságokat, magatartásokat testesítenek meg. Állatmese szerzők: Aesopus, Phaedra, La Fontaine

Alliteráció:

Rendszerint a szókezdő, de néha nemcsak a szókezdő hangok ismétlődése. A versek egyik zenei eszköze.

Ambróziánus himnusz:

Szent Ambrusról lett elnevezve, aki a maga himnuszait antik metrikus formába öntötte, rímtelen négyes jambusi sorokba. Négy sor egy strófa, s egy himnusz nyolc versszakból áll. Ez a forma az őshimnuszok kedvelt versformája lett.

Anapesztus:

Két rövid és egy hosszú szótagból álló versláb. Képlete: UU–

Antik dráma jellemző vonásai:

Az események színhelye egyetlen tér, amit látni lehet. Az egyre feszültebbé váló konfliktus szenvedélyes viták, szócsaták formájában valósul meg. A valóságos tettek, a tettleges összeütközések máshol, a színpadon kívül zajlanak le. Ezekről az őr, illetve a hírnökök elbeszéléseiből értesülünk. A tragédia időtartama csupán néhány óra. A kórus (kar), mely énekel (kardal), esetleg tánccal kísérte és magyarázta a cselekményt, elválaszthatatlan a görög drámától. Fontos szerepe volt a kórusban a tragédiák (drámai művek) szerkezeti tagolásában: a mai jelenetnek, felvonásoknak megfelelő részeket választotta el egymástól.

Antikizáló hangsúlyos verselés:

Középkori latin költészet verssorai úgy utánozzák a klasszikus verselés egy-egy verslábát, hogy a hosszú szótag helyén hangsúlyos, a rövid szótag helyén pedig hangsúlytalan szótag áll. Ezt nevezzük antikizáló hangsúlyos verselésnek. (Verselési mód)

Apokalipszis:

Külön irodalmi műfaj az i.e. II. évszázadban. Az apokalipszis szerzője a kinyilatkoztatást látomás formájában kapja és azután írja le. A műfajban minden jelképpé válik. (Pl.: Jelenések könyve, a Bibliában)

Arszisz:

versláb, a nyomatékosító elem, jele: „ ' ”

Történelmi fogalomtár

Abszolutizmus:kormányzati rendszer korlátlan királyi hatalmon alapul.Az uralkodó a hivatalnoki hálozatra az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva írányítja az országot.—a rendi gyülés mellőzésével

Alkotmányos monarchia:A király uralkodik de helyette a parlament kormányoz

Anabaptista:elvetették a csecsemő-keresztéget,úgy gondolták csak felnőttek alkalmasak eldönteni ,h válallják-e a keresztény életet.Antifeudális követeléseik hatására kirobbant a német parsztháboru 1524-1525 és az 1534 münsteri felkelés.

Antitriniárius:Szt.Háromság tagadó:unitárius

Báró:magyar főnemességet jelölő fogalom vagy országos méltóságokat betöltő személyek pl:nádor ,vajda.A bárók elérték 1498-ban ,h külön rendet alkossanak.

Bekerítések.A birtokosok az első közös legelőket, majd a bérlők parcellait keritettéék be ,h kiterjesszék juhlegelőik területét.

Céh: 14.sz-tól kialakuló iparforma.Azonos mesterséget űző mesteremberek hozták létre-királyi engedéllyel.Meghatározták ki mivel,mennyit,mennyiért termelhet.Ügyeltek a minőségre de akadályoztákaz ujításokat

Dukátus:Latin „hercegség”.A KORA Árpád-korban a király közvetlen férfi rokonai számára kihasított terület ahol gyakorolhatta a királyi felségjogokat.

Egyetem:belső önkormáynzattal rendelkező felsőoktatási intézmény.

Ellenreformáció:rekatolizáció,melyet a pápa a –jezsuita rend segítségével kezdett a római-katolikus egyház belső megujitására.Az ellenreformáció folyamán iskolákat és nyomdákat alapítottak.

Eretnek:az egyházi zsinat által elfogadott tanokat bíráló vagy tagadó személy.Ilyenek voltak az ókorban az „ariánusok”-tagadták a Szt.Háromságot.A középkorban az-„albigensek”-valdensek-bogumilok

Evangélikus:vallási stilus irányzat-lutheranus L.M

Familiaritás:a hűbériség magyarorsz.-i változata a familiáris nem ura joghatósága alatt hanem a királytol kapta ami utódaira szállt.

Füstpénz:királyi kincstár adója Mátyás vezette be kapu adó helyett.Ezzel megszüntette a korábbi mentességeket ugyanakkor növelte az adóalapot is.

Harádzs:török állami adó,portánként évente 1 aranyFT-ot tett ki.

Harmincadvám:Károly R. álltal a kürkereskedelemre kirótt vám amely a határhoz közel eső városokban pl:pozsony. Szedtek.Értéke a behozottáruk 3,33% tette ki

Hospes:Atúlnépesedés következtében szabad földterületekért vándorolt parasztok és polgárok.A hospesek elősegítették a termelés színvonalának emelését,valamint a társadalmi fejlődést.

Humanizmus:A 14-15.sz.mozgalom.Forrását a klasszikus görög és latinszerzők olvasása jelentette

Huszita harcmodor:Lényege a nagy tömegü gyalogság bevetése.A szekér várak alkalmazása védekezésben és támadásban egyaránt.

Jobbágy:szabad parasztokbol, volt colonusokbol felszabadított rabszolgákból kialakult társadalmi csoport.

Kapuadó:Károly R.álltal bevezetett állami adó ,melyet kapunként (portánként)szedtek.Bevezetésére a kamara haszna pótlása miatt került sor.

Kersztes háború:álatlában minden keresztények vagy eretnekek ellen indított hadjárat.Vagyis az 1096-1291 között a Szt.föld felszabadításáért indított harcok.

Kilenced:a jobbágyok földesúrnak fizetett termény adója,ami a termés kilencedik tizedét jelentette.

Kolduló rendek:a 13.sz-ban az eretnekmozgalmak ellensulyozására létrehozott, teljes szegéynséget fogadó szerzetes rendek pl:domnkosok, ferencesek

Konkordátum:a katolikus egyház és a világi hatalom között létrejövö megállapodás,mint pl:a wormsi konkordátum

Konkvisztádor:spanyol kalandorok akik kifosztották az indián őslakosságot és vezető tisztségeket ,címeket,birtokokat szereztek a gyarmatokon.

Kuruc:a 17.sz második felétől a Habsburgokkal szembenálló bujdosó,majd a Thököly és Rákóczi katonáinak,illetve híveinek elnevezése.

Manufaktúra:főként kézműves technikán alapuló üzemen belüli munkamegosztásra épülő tőkés üzem.

Merkantilizmus:a 16-18.szban. jellemző gazdaságpolitika,mely szerint az orsz gazdasága nem a termelésből hanem a kereskedelemből származik,ezáltal védőállomások korlátozták a behozatalt és támogatták a kivitelt.

Mezőváros:a város és a falu közötti átmenet.Nem keríthették körül fallal a várost.A lakosság főleg mzgal foglalkozott inkább jövedelmezőbb ágaival:szőlőtermelés,állatartás.

Monopólium:egyedáruság:vmilyen tevékenységre szerzett kizárólagos jog

Örökös jobbágyság:Ny-Európai árforradalom során a mzg-i árak gyorsabban emelkedtek az iparnál és így az olcsóbban termelő Közép-Kelet-Európa a Nyugat mzg-i ellátójává vált.Mivel a földbirtokosok a hasznot a maguk számára akarták kisajátítani,kiterjeszettték-majoprságaikat akadályoztáka jobbágyok szabad költözését,vmint törvényekkel akadályozták a parszti és polgári árutermelést.

Ősiség:Nagy Lajos 1351-es törvényei rendelik el.A birtok automatikusan a fiu utódra száll.

Predesztináció:eleve elrendelés.A kálvinisták azon tanítása miszerint Isten már a születésnél elhatározta,hogy az egyes ember sorsa az üdvösség vagy a kárhozat legyen

Protestáns:a Lutheránusok 1529ben megtarthahűtták vllásukat de nem hirdethették azt ez ellen tiltakoztak később erről kapták az evangélikusok(reformátusok,anglikánok,antitrinitáriusok a protestáns nevet.

Esztétika fogalomtár

Aforizma – gyorsan és határozottan megfogalmazott, okos és velős kifejezés.

Allegória – párhuzam alkalmazása a reális jelentés szimbolikussá tételére. Klasszikus példái a Bibliában található parabolák. A kifejtett metafora egyik formája.

Ha egy drámaíró allegóriát használ valószínűleg azért teszi, mert nem egy az egyben akar közölni valamit. Ez esetben érdemes feltenni a kérdést, hogy miért. Ha a szereplő egy hosszabb megszólalásban allegóriát használ, szintén érdemes megvizsgálni, hogy miért. Vajon élvezi, hogy próbára teszi a társait, el akar mondani valamit, de csak ilyen burkoltan képes rá? Persze több más indok is szóba jöhet. Hogyan kell az allegóriát elmondani? Pl. gyors tempójú beszédben, mintha a szereplő megpróbálná elfeledni az igazi érzelmeit. Tudnunk kell, hogy akár egy egész színdarab is lehet allegória. Ha erről van szó, különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a szöveg rendezése és értelmezése hogyan hívja fel a közönség figyelmét a drámaíró mögöttes szándékára.

Alliteráció – kettős vagy több olyan egymáshoz közeli szó, amely ugyanazzal a betűvel kezdődik. Elég könnyen felismerhető, elterjedt nyelvi fordulat, pl. „Amikor Priyát láttam, csinos, csacsogó kis csibésznek tűnt.” Nincs értelme azonban annak, ha pusztán csak felismerjük az alliterációt; Érdemes magyarázatot is keresni rá. Lehet, hogy a beszélő csak hivalkodik az alliterációval, hogy hatást gyakoroljon a közönségére. Az is lehet, hogy szándékosan próbál valamilyen érzést felkelteni a társaiban, ezért választja ily módon a szavakat. A fenti példa esetében nyilván azt akarja, hogy a hallgatóiban kellemes, meleg, pozitív benyomást keltsen. Az alliteráló „cs” bezárva hang kellemes a fülnek és élénk hangvételt biztosít. A sorokat elmondó színésznek ügyelnie a kell arra, hogy a melegség érezhető legyen a hangjában.

Antagonista – az a szereplő, aki a protagonista ellenében lép fel. Általában a főszereplő ellenfele.

Antihős – az a protagonista, aki kevésbé pozitív emberi tulajdonságokkal rendelkezik. A modern dráma egyik leghíresebb antigon hőse Jimmy Porter John Osborne Nézz vissza haraggal (1956) című darabjában.

Álpátosz – a fokozás ellentéte. Többnyire vígjátékokban fordul elő, de megtalálható komoly drámákban is: „Szeretnék elrepülni a Holdra, körülhajóznia Földet, megmászni a Mount Everest-et és ágyba bújni”. A drámaíró gyakran arra használja az álpátoszt, hogy csökkentse a nézők elvárásait; hirtelen visszacsöppenünk általa a banális valóságba. A hatás szempontjából döntő jelentése van annak, hogy miként hangzik el az álpátosz.

Dialógus – beszélgetés két vagy több ember között.

Dikció – szavak tolmácsolása, amely különösen a tiszta vagy rossz kiejtésre vonatkozik. Ez a fogalmom akkor lehet hasznos, ha a színészi játékot elemezzük, főként egyes szövegek esetében. Ha a szövegben olyan szereplő található, mint Lady Bracknell, a felsőbb osztályok tagjainak archetípusa Wilde Bunbury című darabjában, akkor helyénvaló a színész dikciójára is utalni. Ez esetben néhány hagyományos hangképző óra segítségére lehet a színésznek abban, hogy tiszta, kifinomult dikciókra tegyen szert.

Duológus – olyan jelenet, amelyben két egymással párbeszédet folytató színész vesz részt. Általában a teljes jelenetet értjük rajta, nem pedig néhány megszólalást egy jelenet közepén.

Epigramma – hasonlít az aforizmához. Rövid, szellemes, azonkívül vagy egy helyzetre tett végső megjegyzést kínál vagy egy korábbi beszélgetés éles összefoglalását nyújtja. Ha egy szerző sok epigrammát gyár, akkor mondhatjuk, hogy epigrammatikus stílusban alkot. Oscar Wilde volt a leghíresebb író, aki örömét lelte az epigrammatikus stílusban. Pl. „Ahogy a vidéki angol úr róka után vágtat – a kimondhatatlan üldözi az ehetetlent” (Lady Windermere

legyezője)

Epilógus – A darabot lezáró rész, amely gyakran a mű összefoglalásaként funkcionál. Felszólítja a közönséget arra, hogy hagyja ela színházat és vegye fontolóra a darab néhány főbb kérdését vagy jellegzetességét. AZ epilógus klasszikus példái találhatók Shakespeare Szentivánéji álom és Ahogy tetszik című darabjainak végén.

Eufemizmus – olyan beszédfordulat, amikor a beszélő egy barátságos vagy enyhe kifejezéssel helyettesít egy nyers vagy durva kifejezést. Pl. „a múlt hónapban távozott el közülünk” helyettesíti azt, hogy a múlt hónapban halt meg. (mellékhelyiség – budi)

Félre – egy rövid szóösszetételtől kezdve egy hosszú beszédig bármit lehet, amit a nézőnek nem pedig a színpadon levőknek kell meghallaniuk. El lehet mondani közvetlenül a közönségnek, de úgy is, hogy ne hallja meg a többi szereplő. Egyes drámai műfajokban, pl. a bohózatban, a melodrámában vagy a restaurációs vígjátékokban több a „félre”, de a komoly drámában is megtalálható.

Irónia – Ebben a beszédfordulatban a kimondott szavak által sejtetett jelentés különbözik a szavak önálló jelentésétől.

Klisé – túl sokat használt, triviálissá és elcsépeltté vált szóösszetétel vagy szólás. Sok példája van, amelyek néha összekapcsolódnak: „a nap végén, amikor már minden megtétetett és kimondattatott, jön még borúra derű”. A szerzőnek jó oka van arra, hogy egy szereplőt klisékben beszéltet, s érdemes felderíteni, hogy vajon miért. Egy típust jellemez ezzel? Esetleg osztálykérdésről van szó? Vajon az ösztönzés hiányát jelzi a szereplő életében, vagy épp a klisékkel élő beszéd meghaladására irányuló akarat hiányát? A nézőket teszi nevetségessé azzal, hogy arra céloz: ez az a nyelv, amelyet a közönség megért? A rendező vagy a színész nézőpontjából szemlélve lényeges lehet megmagyarázni hogyan (és mennyire) szükséges hangsúlyozni ezt a jelenséget a szöveg színpadi megvalósításakor. Hogyan mondja el a színész a klisét, hogyan hangsúlyozza a beszéd trivialitást?

Kórus – olyan szereplő vagy szereplőcsoport, aki kommentálja a cselekményt, illetve összefoglalja és továbbvezeti a történetet. Az ókori görög színházban kórus volt az a csoport, amikor a protagonistával megvitatta az eseményeket. A kórust játszhatja egyetlen színész vagy egy csoport is, de a tagjainak nem feltétlenül kell egyszerre beszélniük.

Magánbeszéd – egyetlen hosszú beszéd, amely akkor hangzik el, amikor más szereplők nem tartózkodnak a színpadon.

Metafora – amikor egy dolgot másvalaminek a fogalmával írunk le úgy, hogy szinte egyenlővé válnak. A metafora állhat egyetlen szóból vagy mondatból, de lehet kifejtettebb is.

Monológ – egyetlen hosszú beszéd, amely más szereplők jelenlétében hangzik el egy jelenetben.

Műfaj – a francia genre kifejezésből ered, amelynek jelentése faj(ta). A felismerhető jellemzőkkel bíró dramatikus formákra vonatkozik. A két legáltalánosabb és legrégibb műfaj a tragédia és a komédia, amelyeket azonban oly sok alcsoportra osztottak fel, hogy mára lehetetlenné vált az összes különböző dramatikus műfaj meghatározása. A műfajt a film és a televízió világában a legkönnyebb azonosítani. Nem nehéz felismerni a „ szappanoperát”, a „bűnügyi sorozatot”, vagy a „western” filmet, amelyekben a hasonló jellemzőket, egybefogó műfajokat látjuk.

Non-sequitur – valami, ami nem következik a korábban elmondottakból. Szó szerint arra a dologra vonatkozik, amely nem követi szorosan az azt megelőző dolgot:

- nagyon aggasztónak találtam a ma esti viselkedésedet

- figyelted mostanában a kenyér árát? Rémisztő

A fenti esetben a második szereplő egy gondolatot vet fel. A lényeges kérdés itt is az, hogy miért nem folytatja a témát. Lehet, hogy azért, mert nem hallotta az első mondatot. Lehet, hogy nem akar a témáról beszélni. Esetleg élvezi, hogy idegesíti a másikat és tudja, hogy az ilyen témaváltásokkal épp ezt éri el. Számos magyarázat lehetséges és valamelyik alighanem világossá is válna egy hosszabb szövegrészben. A szándék tisztázását természetesen segítheti a sorok elhangzásának mikéntje, ezért érdemes fontolóra venni, hogyan kellene elmondani őket.

Paradoxon – amikor első látásra ellentmondásról van szó, de megalapozott érvek szólnak mellette. Pl. „Ahhoz, hogy mi élni tudjunk, neki meg kell halnia.”

Paródia – valamely írásstílus kigúnyolása, amely úgy történik, hogy az eredeti szöveg főbb jellemzőit triviális módon és kevésbé lényeges téma leírására használjuk. A paródia gyakran eltúlozza az eredeti szöveg jellemzőit.

Prológus – Egy színdarab bevezető része, amely arra szolgál, hogy a nézők belépjenek a dráma világába. Ellentéte az epilógus. Sok példája található Shakespeare darabjaiban, pl. a Rómeó és Júliában.

Protagonista – egy színdarab főszereplője. Közvetlen vagy közvetett módon a protagonista váltja ki az eseményeket. Léteznek olyan darabok is, amelyekben nincs protagonista, mert egyetlen szereplő sem tűnik ki a többi közül. Nyilvánvaló példákat említhetünk: Oidipusz, Macbeth és Hamlet. A fogalomhasználat segít a szereplő azonosításában (csakúgy, mint az antihős fogalma), így pontosítja és meggyorsítja a leírást.

Rendezői instrukció – e kifejezést használjuk a színészek mozgásának és mozdulatainak leírására a színpadi térben. Arra az eljátszásra vonatkozik ahogy a rendező a próbák során mozgatja a színészeket a színpadon. A mozgásformákat a színpadmester rögzíti. A rendezők néha már a próbafolyamat előtt elkészítik az instrukciókat.

Stílus – a stílus a nyelvre, a hangvételre és a ritmusra vonatkozik, amelyek együttesen határozzák meg az írás módját. Az irodalmi és dramatikus kompozíciókról, avagy a formáról, nem pedig a darab tartalmáról van szó! A stílus azonban minden esetben összefüggésben áll a tartalommal, mert a drámaíró a gondolatainak közvetítésére mindig a legmegfelelőbb stílust választja. A tartalom és a stílus a dramatikus szöveg jelentésének összetevői.

Szövegmögötti – olyan szövegbe rejtett információ az egyes történésekről és szereplőkről, amelyet nem tesznek teljesen egyértelművé a drámaíró sorai. Az a benyomás, amely akkor támad, amikor a „sorok között olvasunk”.

Végszó – arra a szóban elmondott sorra, mozdulatra, hangra vagy színpadi történések bármely más formájára vonatkozik, amely jelzést ad egy másik szóban elmondott sorra, cselekedetre, hangeffektusra, fényváltásra, stb.

Informatikai fogalm ak IV

EFS
A Windows 2000 és XP titkosító fájlrendszere, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók titkosítsák az NTFS-köteteket tartalmazó lemezeken lévő fájlokat és mappákat az illetéktelen behatolóktól való védelem érdekében. A titkosított fájlrendszer angol rövidítése EFS (Encrypting Flie System).
egérmutató
A képernyőn megjelenő, általában nyíl alakú ikon, melynek helyzetét az egér mozgása határozza meg. Az egérmutató segítségével használhatjuk a menüket, ikonokat, hivatkozásokat és a képernyőn megjelenő egyéb elemeket.
elektronikus levél
E-mail. Az Interneten vágy hálózaton keresztül küldött elektronikus üzenet. Az elektronikus levél tartalmazhat szöveget és csatolt fájlokat is.
elérési út
A számítógép vagy a hálózat egy adott helyének eléréséhez szükséges útvonal (angolul: path). Az elérési út tartalmazhatja a számítógép nevét, a lemezmeghajtó betűjelét, valamint könyvtárneveket és egy fájlnevet. Példa: C:\windows\system32\winver.exe
erőforrás
A számítógéprendszer vagy a hálózat bármely része, például lemezmeghajtó, fájl, nyomtató vagy memória, amelyet le lehet foglalni egy futó program vagy egy folyamat számára.
eszköz
Minden olyan készülék, amelyet a hálózathoz vagy a számítógéphez lehet csatlakoztatni. Ilyen például a számítógép, a nyomtató, a botkormány, a csatolókártya, a modem és minden más periféria. Az eszközöknek általában eszközillesztőre (driver-re) van szükségük ahhoz, hogy megfelelően működjenek a Windows alatt.
eszközillesztő
Olyan program, amely lehetővé teszi, hogy egy adott eszköz, például egy modem, hálózati kártya vagy nyomtató kommunikálhasson a Windows operációs rendszerekkel. Soros porti illesztőprogramok nélkül például a Hálózati kapcsolatok szolgáltatás nem tudna modemmel kapcsolódni a hálózathoz. Noha az eszköz be van szerelve a számítógépbe, a Windows mégsem tudja azt használni, amíg a megfelelő illesztőprogram nincs telepítve és beállítva. Az eszközillesztők a számítógép indításakor automatikusan betöltődnek.
eszköztár
A leggyakoribb, általános feladatok elvégzéséhez használt gombok csoportja egy ablakon belül.
fájl
File. Adathordozón tárolt dokumentum vagy program.
fájlallokációs tábla (FAT)
Fájlallokációs tábla. Az operációs rendszer (pl. MS-DOS, Windows) által használt tárolási forma annak nyomon követésére, hogy hol helyezkednek el a fájlok a merevlemezen.
fájlrendszer
Az az általános struktúra, amely alapján az operációs rendszer elnevezi, tárolja és rendszerezi a fájlokat. Az MS-DOS és a Windows korábbi verziói például a FAT16 fájlrendszert használják. A Windows 98, Me, 2000 és XP használhatja a FAT16 és a FAT32, a Windows NT, 2000 és XP ezek mellett az NTFS fájlrendszert is.
fájltípus
Windows környezetben a fájl működési vagy strukturális jellemzőinek meghatározása. A fájltípus megadja, mely programmal (például Microsoft Word) kell megnyitni a fájlt. A fájltípusokat a fájlnévkiterjesztés segít meghatározni. Például a .txt vagy .log kiterjesztésű fájlok szöveges dokumentumok, és bármely szövegszerkesztővel megnyithatók. Macintosh környezetben egy négy karakterből álló karakterlánc, amely a Macintosh-fájl típusát azonosítja. A Macintosh Finder a fájltípus és a fájlkészítő segítségével határozza meg, hogy milyen ikon tartozzon az asztalon a fájlhoz.
fastruktúra
A mappák, fájlok, lemezmeghajtók és a számítógéphez vagy a hálózathoz csatlakozó egyéb erőforrások hierarchikus felépítés szerinti ábrázolása. A Windows Intéző például faelrendezésben jeleníti meg a számítógéphez vagy a hálózathoz csatlakozó erőforrásokat.
felhasználói fiók
A felhasználót a Windows 2000 számára azonosító összes információt tartalmazó rekord: a rendszer itt tárolja a bejelentkezéshez szükséges felhasználónevet és a jelszót, azokat a csoportokat, amelyeknek a felhasználói fiók a tagja, valamint azokat az engedélyeket, amelyek a felhasználót a számítógép és a hálózat használata, illetve az azokon elérhető erőforrásokhoz való hozzáférés terén megilletik.
felhasználói profil
A felhasználó bejelentkezésekor a rendszer által betöltött, illetve kilépéskor mentésre kerülő, a Windows környezetet meghatározó profil. Tartalmazza a felhasználó munkakörnyezetének összes beállítását, például a programelemeket, a képernyőszíneket, a Start menü elemeit, a hálózati kapcsolatokat, a nyomtatókapcsolatokat, az egérbeállításokat, valamint az ablakok méretét és helyzetét.
formátum
Valamely fizikai jellemző, mint például a papírméret (pl. A4 vagy letter). Alapértelmezés szerint például az A4 formátumú papírméret 210 x 297 mm, margó nélkül.
fő rendszertöltő rekord
Master Boot Record, MBR. Minden merevlemez első szektora. Az MBR kis mennyiségű végrehajtható kód mellett a lemez partícióival kapcsolatos információkat tároló partíciós táblát tartalmazza.
frissítési frekvencia
A monitor képernyőjének újrarajzolási gyakorisága. A legtöbb monitor teljes képterülete másodpercenként körülbelül 60-100-szor frissül

Informatikai fogalmak III

CA
A nyilvános kulcsú titkosítási eljárások használatakor fontos, hogy a titkosított üzenet küldése előtt megbizonyosodjunk arról: valóban a címzett nyilvános kulcsát használjuk-e. Ha közvetlenül tőle kaptuk meg, ez nem okoz problémát, ha azonban nyilvános helyről jutunk hozzá, valamilyen módon meg kell győződnünk az eredetiségéről. Erre használható a digitális tanúsítvány (certificate). Az információk valódiságát, helyességét, eredetiségét, sértetlenségét igazolhatják a hitelesítő szervezetek (Certification Authority, angol rövidítése CA).
CD-ROM
Nagykapacitású optikai tárolóeszköz, más néven kompaktlemez vagy CD (compact disc). Az ilyen lemezek használatához CD-ROM meghajtóra van szükség. A CD-ROM-ok csak olvashatóak, az információ mentését nem teszik lehetővé a felhasználók számára.
címsor
Az ablakok tetején látható vízszintes sáv, amelyben az ablak neve olvasható. Sok ablaknál a címsor tartalmazza még a program ikonját, a Teljes méret, a Kis méret és a Bezárás gombokat, valamint a környezetfüggő súgóhoz tartozó ? gombot.
CPU
Central Processor Unit (CPU), processzor. A számítógép központi vezérlő egysége.
csak olvasható memória (ROM)
Nem módosítható adatokat tartalmazó félvezető-áramkör. A csak olvasható memória angol rövidítése ROM (Read-Only Memory).
csoport
Felhasználókból, számítógépekből, kapcsolatokból és esetleg további csoportokból álló halmaz. A csoportokat adatvédelmi, erőforráshozzáférés-engedélyezési vagy e-mail-elosztás céljára használhatjuk.
csökkentett utasításkészlet (RISC)
A mikroprocesszorok egyik fajtája, amelyet viszonylag kis számú utasítást tartalmazó utasításkészlet gyors és hatékony feldolgozására terveztek. A RISC-architektúra korlátozza a mikroprocesszorba beépíthető utasítások számát, de ezek mindegyikét optimalizálja, így az utasításokat a processzor nagyon gyorsan hajtja végre, rendszerint egyetlen óraciklus alatt. A RISC a Reduced instruction set computing (csökkentett utasításkészletű számítás) szavakból származó betűszó.
DHCP
Egy TCP/IP szolgáltatóprotokoll, amely az állomások számára kiosztható IP-címek dinamikus bérlési konfigurációját teszi lehetővé, és más beállítóparamétereket is eloszt a megfelelő hálózati ügyfelek számára. A DHCP biztonságos, üzembiztos és egyszerű TCP/IP hálózati konfigurációt tesz lehetővé, megakadályozza a címütközést, és segíti a hálózatra kapcsolódó ügyfelek IP-címei használatának fenntartását. A DHCP ügyfél/kiszolgáló modellt használ, amelyben a DHCP-kiszolgáló végzi a hálózatban használt IP-címek központi kezelését. A DHCP protokollt támogató ügyfelek hálózati bejelentkezésük részeként IP-cím bérlését kérhetik és kaphatják meg a DHCP-kiszolgálótól. A Dynamic Host Configuration Protocol angol rövidítése DHCP.
digitális aláírás
A nyilvános kulcsú titkosítási rendszerekben elérhető eljárás, mely az információk titkosítása mellett használható, célja a titkosítással szemben mindössze az, hogy a címzett meggyőződhessen arról, hogy a neki küldött üzenet valóban a feladótól származik, és azt más nem módosíthatta. Az elektronikus aláírás létrehozásához a küldő a saját privát kulcsát használja, hitelességét pedig a címzett ellenőrzi le a küldő nyilvános kulcsával.
DNS (domainnév-rendszer)
Statikus, hierarchikus felépítésű névszolgáltatás TCP/IP-állomások részére. Az IP-cím és DNS-név megfeleltetésével lehetővé teszi, hogy a pl. 196.168.4.73 című gépet gep.neve.szervezet.hu formában érhessük el. A DNS-tartományokat nem szabad összekeverni a Windows 2000 hálózati tartományaival.
dokumentum
Valamilyen alkalmazással készített, önmagában teljes munka (például a szövegszerkesztővel készített fájlok, a táblázatok és a bitképek), amely lemezre mentésekor egyedi fájlnevet kap, amelynek segítségével újra beolvasható.
DVD
Digital Versatile Disk. Az optikai lemezes tárolási technikák egyik fajtája. Méretét tekintve hasonlít a CD-ROM-lemezre, de több adatot képes tárolni. A DVD-lemezeket általában teljes hosszúságú mozifilmek és egyéb nagy tárolóterületet igénylő multimédiás tartalom tárolására használják. A DVD-lemezek lejátszásához DVD-meghajtó vagy asztali DVD-lejátszó szükséges.

Informatikai fogalmak II

bájt
Byte. Nyolc bit méretű adategység, amely általában egy karakternyi adatot (például betűt, számjegyet vagy más jelet) tárol.
bejelentkezés
Saját magunk azonosítása a számítógép, illetve hálózati kiszolgálók, erőforrások felé, a hozzáférés érdekében. A bejelentkezéshez általában a felhasználónevet és a jelszót kell megadni, de lehetséges a bejelentkezés chipkártya vagy valamilyen biometrikus (pl. ujjlenyomat-) leolvasó használatával is.
bejelentkezési parancsfájl
Felhasználói fiókokhoz rendelhető fájl, amely automatikusan lefut minden alkalommal, amikor a felhasználó bejelentkezik egy rendszerbe. Használatával a felhasználó minden bejelentkezéskor ugyanazt a munkakörnyezetet kapja, és segítségével a rendszergazda anélkül módosíthatja a felhasználói környezetet, hogy azt minden szempontból felügyelné. Egy bejelentkezési parancsfájl több felhasználói fiókhoz is hozzárendelhető.
BIOS
A PC-kompatibilis számítógépeken alapvető programrutinok csoportja, amely indításkor ellenőrzi a hardvert, elindítja az operációs rendszert, és támogatja a hardvereszközök közti adatátvitelt. A BIOS csak olvasható (ROM) memóriában van tárolva, hogy a számítógép bekapcsolásakor végrehajtható legyen. Bár a teljesítmény szempontjából létfontosságú szerepet tölt be, a BIOS a számítógép-felhasználók számára általában láthatatlan. A BIOS a Basic Input-Output System, azaz bemeneti/kimeneti alaprendszer angol rövidítése.
betűkészlet
Számok, jelek és betűk gyűjteményének grafikailag tervezett kivitele. Egy betűtípus egy bizonyos betűkialakítást ír le, olyan egyéb jellemzőkkel együtt, mint például a méret, a térköz és a karaktertávolság.
billentyűzetkiosztás
Olyan billentyűzet-elrendezés, amely a különböző nyelvek speciális karaktereinek és jeleinek ad helyet. A billentyűzetkiosztástól függ, hogy milyen karakterek jelennek meg a képernyőn a billentyűzet egyes billentyűinek lenyomásakor. Ha megváltoztatja a billentyűzetkiosztást, előfordulhat, hogy a képernyőn nem azok a karakterek jelennek meg, amelyek a billentyűzet billentyűin láthatók.
bit
A számítógép által kezelt legkisebb információegység. Egy bit egy 0 vagy 1 értékű bináris számot jelent, illetve egy igaz (true) vagy hamis (false) logikai feltételt. Egy 8 bitből álló csoport egy bájtot alkot, amely már sokféle információt jelképezhet, például az ábécé egyik betűjét, egy tízes számrendszerbeli számot vagy egyéb karaktert. A bit szó a binary digit (bináris számjegy) angol kifejezés rövidülésével jött létre.
bitkép
Grafika tárolására használt eljárás. A bitkép, ill. bitmap grafika (vagy rasztergrafika) egy kép tartalmát egy négyzetrácson elhelyezkedő színes képpontok összességeként, ún. pixelekkel írja le. A képet képpontjai helyének és a képpontok színértékeinek tárolásával hozzuk létre, úgy, mintha egy mozaik kockáit raknánk egymás mellé.
böngészőprogram
A World Wide Weben való keresésre, HTML dokumentumok és más információforrások megtekintésére használható szoftver. Ilyen például az Internet Explorer, a Netscape Navigator, az Opera vagy a Mozilla.
böngészősáv
A Sajátgép, ill. Intéző típusú ablakok bal oldalán megjelenő ablaktábla, amelynek megjelenítése a Mappák, Keresés vagy a Kedvencek gombra kattintva kapcsolható be (vagy ki).
bővítőhely
Aljzat a számítógép belsejében, feladata a bővítőkártyák csatlakoztatásának lehetővé tétele.
bps
Bit per second; a másodpercenként átvitt bitek száma. Az adatátviteli eszközök (például modem) átviteli sebességének mértékegysége. Egy karakter (pl. egy betű) 8 bitből áll. Aszinkron kommunikáció során minden karaktert egy startbit előz meg, és egy stopbit zár le. Így minden karakterhez 10 bitet kell átvinni. Ha egy modem például 2400 b/s (bit per másodperc, angol rövidítéssel bps) sebességgel kommunikál, másodpercenként 240 karaktert tud küldeni vagy fogadni.
busz
A számítógép rendszerét alkotó komponensek közötti adatátvitelre használt kommunikációs csatornák neve. A buszok elsősorban azt teszik lehetővé, hogy a rendszer különböző részei adatokat osszanak meg egymással. Busz köti össze például a lemezmeghajtó vezérlőjét, a memóriát és a processzor bemeneti/kimeneti portjait.

Informatikai fogalmak I

ablak
A képernyő azon része, amelyben programok és folyamatok futhatnak. Egyszerre több ablak is meg lehet nyitva. Az egyik ablakban megnyithatjuk például a levelezőprogramot, egy másikban dolgozhatunk a költségvetését tartalmazó számolótáblában, a harmadikban képeket tölthetünk le a digitális fényképezőgépünkből. Az ablakok bezárhatók, átméretezhetők, áthelyezhetők, és méretük a tálcán lévő gombbá csökkenthető vagy a teljes képernyőt betöltővé nagyítható.
Active Desktop
Windows rendszerszolgáltatás, amely lehetővé teszi internet-oldalak (pl. tőzsdei hírek, időjárás, stb.) tapétaként történő megjelenítését és használatát az Asztalon. Az Active Desktop szolgáltatást a Windows 95-ben és NT 4.0-ban az Internet Explorer-rel egy időben telepíthetjük, míg a Windows 98, Me, 2000 és XP már tartalmazza.
Active Directory
A Windows 2000 Server operációs rendszer címtárszolgáltatása. A hálózaton található objektumok adatait tárolja, és elérhetővé teszi ezt az információt a felhasználók és a rendszergazdák számára. Az Active Directory lehetővé teszi, hogy a felhasználók a bejelentkezési eljárás után a hálózaton bárhol elérhessék a részükre engedélyezett erőforrásokat. A rendszergazdák részére pedig szemléletes, hierarchikus képet ad a hálózat felépítéséről, és lehetővé teszi, hogy egyetlen helyről felügyeljék az összes hálózati objektumot.
ActiveX
Olyan technológia, amely a weblapokon interaktív tartalmak, beépülő objektumok megjelenítését teszi lehetővé.
adathordozó
A számítógépes adatok tárolására szolgáló, beépített vagy cserélhető eszközök összefoglaló neve. Adathordozó a merevlemez, a hajlékonylemez, a mágnesszalag, a CD és a DVD.
alapértelmezett
Előre meghatározott (pl. művelet). A Microsoft Windows operációs rendszerekben például alapértelemezett beállítás a dupla kattintás.
alapértelmezett gomb
Egyes párbeszédpaneleken a panel megjelenésekor kijelölt vagy kiemelt parancsgomb (pl. az OK gomb). Az alapértelmezett gomb szegélye vastag, ezzel jelezve, hogy az Enter billentyű lenyomása azzal lesz egyenértékű, mintha a felhasználó erre a gombra kattintana. Az alapértelmezett gomb a Mégse gombra vagy egy másik parancsgombra kattintva felülbírálható.
alapértelmezett nyomtató
Az a nyomtató, amelyikre a számítógép a Nyomtatás parancsot kiadva a dokumentumokat küldi akkor, ha a felhasználó nem adja meg, melyik nyomtatót használja a program. Csak egy alapértelmezett nyomtató lehet. Érdemes azt a nyomtatót beállítani alapértelmezettként, amelyiket a leggyakrabban használjuk.
alkalmazás
Lásd: program.
állapotsor
Az épp használt programra vonatkozó adatokat megjelenítő sor. Az állapotsor legtöbbször az ablak alján található. Nem mindegyik ablakhoz tartozik feltétlenül állapotsor.
állapotterület
A Tálcán a gomboktól jobbra lévő terület. Az állapotterületen található az óra, és lehetnek ott a programok (például a hangerőszabályzó vagy vírusirtó program) gyors elérését lehetővé tevő különféle ikonok is. Más ikonok csak egy időre jelennek meg ezen a területen, és a program által végrehajtott műveletek állása tekinthető meg a segítségükkel. Például egy nyomtatóikon jelenik meg, ha a nyomtatóra küld egy dokumentumot, de a nyomtatás befejeztével el is tűnik.
ASCII
Szöveges számítógépes adatokhoz használt szabványos, egybájtos karakterkódolási séma. Az ASCII hét vagy nyolc bit kombinációját használja a 128 vagy 256 lehetséges karakter előállítására. A szabványos ASCII hét bittel állítja elő az amerikai angolban használt összes kis- és nagybetűt, a számokat 1-től 9-ig, a központozási jeleket és a speciális vezérlőkaraktereket. A legtöbb jelenleg használt Intel alapú rendszer támogatja a bővített ASCII-karakterek használatát. A bővített ASCII engedélyezi a nyolcadik bit használatát, amivel további 128 jelkaraktert lehet előállítani, köztük betűket az angoltól eltérő különböző nyelvekhez, valamint grafikai jeleket. Az ASCII az American Standard Code for Information Interchange (amerikai szabványos információcsere-kód) szabványnév rövidítése.
aszimmetrikus titkosítás
Két, egymással matematikai kapcsolatban lévő titkosítási kulcsot használó titkosítási módszer. Az egyik kulcs neve személyes kulcs, és ez a kulcs titkos. A másik kulcsot nyilvános kulcsnak nevezik, és minden lehetséges levelezőpartner szabadon megkaphatja. A feladó a címzett nyilvános kulcsával titkosítja az üzenetet. Az üzenet visszafejtéséhez megfelelő személyes kulcsot viszont csak a címzett ismeri. A nyilvános és a személyes kulcs közötti bonyolult kapcsolat biztosítja - feltételezve, hogy a kulcsok elég hosszúak -, hogy számítástechnikai úton nagyon nehéz azokat egymásból meghatározni. A nyilvános kulcsú titkosítást aszimmetrikus titkosításnak is nevezik.
Asztal
Az Asztal a számítógép képernyőjén lévő munkaterület, melyen az ablakok, ikonok, menük és párbeszédpanelek megjelennek.
attribútumok
Fájladatok, amelyek azt jelezhetik, hogy pl. a fájl írásvédett, rejtett, archiválandó (biztonsági mentésre kész), tömörített vagy titkosított-e, és hogy kell-e a tartalmát indexelni a benne történő gyorskereséshez.
automatikus kiegészítés
Szolgáltatás a címsávban, a Windows beépített fájlkeresőjében, illetve a legtöbb webböngészőben. Amikor elkezdünk beírni egy korábban már használt címet, vagy fájlnevet, ez a szolgáltatás kiegészíti a beírtaka

Pénzügyi fogalmak VI

Részvény
Részesedési és tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Részvényt a részvénytársaságok bocsáthatnak ki. Aki a részvényt megvásárolja (részvényes), jogot szerez arra, hogy a társaság döntéseinek meghozatalában részt vegyen (szavazati jog a közgyűlésen), betekintsen s társaság irataiba, felszólaljon a közgyűlésen, a társaság nyereségéből részesedjen, a részvényét az értékpapírpiacon eladja.
Nyelvújítási szó.

Rezsi
Intézmény, üzem fenntartási költsége, háztartás kiadásainak összege.
Francia eredetű szó ('régie'), eredetileg irányítást jelent.

Számlakivonat
A bank bankszámlakivonattal értesíti a számlatulajdonosokat a terhelésekről, illetve a jóváírásokról. A számlakivonat tartalmaz minden olyan adatot, amely a számlán végrehajtott bankművelet azonosításához szükséges.

Számlatulajdonos
A számlavezető hitelintézettel bankszámlaszerződést kötő fél.

Személyi jövedelemadó
Az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása a magánszemélyek jövedelmének terhére. Célja a közkiadások biztosításához, a közteherviseléshez való hozzájárulás.

Szolgáltatás
Fogyasztók (személyek, vállalatok vagy intézmények) részére, többnyire ellenértékért végzett minden olyan tevékenység, amely nem eredményez új terméket.
Pl. energiaszolgáltatás, egészségügyi szolgáltatás, szállodai szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás, szállítás, pénzügyi tevékenység, oktatás.

Szükséglet
Igények összessége. Az emberekben felmerülő hiányérzet, amely cselekvést vált ki annak megszüntetésére. Pl. éhség, az időjárás viszontagságai elleni védelem.
Az igények változnak. Amint a szükségleteket kielégítjük, helyükre újak lépnek, igényeink kielégítéséről tehát folyamatosan kell gondoskodnunk.

Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz
Az az eszköz, amellyel birtokosa - rendszerint személyazonosító kód, illetőleg más hasonló azonosító használata révén - rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követeléséről vagy a hitelintézet által nyújtott hitellehetőségéről. Ilyen különösen a bankszámla-követeléssel való rendelkezést biztosító fizetési kártya (bankkártya), valamint a bankszámla-követelésről való rendelkezést telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz.

THM (Teljes hiteldíjmutató)
Hitelfelvétel során az ügyfelet terhelő, a banknak fizetendő összes díj, amely a felvett összeg százalékában fejezi ki a hitellel kapcsolatos összes terhet. Számítását a 41/1997. (III. 5.) kormányrendelet írja elő.

Termék
A természet anyagaiból emberi munkával létrehozott jószág. A termék elfogyasztásával, felhasználásával valósul meg a szükségletek kielégítése.
Az anyagigényes termék előállításához viszonylag sok vagy különlegesen értékes anyag, de kevés élő munka szükséges. Ellentéte a munkaigényes termék. Átvitt értelemben beszélhetünk szellemi termékről is. Pl. találmány.

Termelés
A javak előállításának folyamata. Az a tevékenység, amely a természet tárgyait emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá alakítja. A termelés eredményei olyan anyagi javak, amelyeket az emberek vagy közvetlenül elfogyasztanak, vagy további termelésre használnak fel.

Törvény
Az Országgyűlés által alkotott jogszabály.

Türrös
A bajai Türr István Gazdasági Szakközépiskola tanulója.

Uzsora
Kölcsönadott pénz használati díjaként követelt aránytalanul és jogtalanul nagy kamat. Uzsorás az olyan ember, aki rendszeresen ad kölcsönt ilyen feltételekkel, kihasználva a kölcsönkérők szorult helyzetét.
Latin eredetű szó ('usura'). Eredetileg kamatot jelentett.
„Gyűlöli szentelt népünket, s ahol
A kereskedők gyűlnek össze, szid
És uzsorának mondja hasznomat.”
(William Shakespeare: A velencei kalmár, Első felvonás, 3. szín)

Váltó
Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, amely kibocsátójának fizetési kötelezettséget jelent. Sokan mentek tönkre könnyelműen vállalt váltóadósság miatt, így Petőfi Sándor apja, Petrovics István is.
A váltó latin eredetű szó, a 'cambium' (váltás, csere) szóból származik.

Valuta
Külföldi pénznem. Külföldi bankjegy vagy érme.

Vám
Olyan közbevétel, amelyet az állam a vámhatáron áthaladó áruk után szed.

Pénzügyi fogalmak V

Lombardhitel
Forgalomképes ingó dologgal, mint záloggal fedezett hitel.
A középkorban bankárairól nevezetes Lombardia észak-olasz tartomány nevéből.
Olaszország egyik legfontosabb ipari és mezőgazdasági területe, amely az Alpok és a Pó-síkság között helyezkedik el. Központja Milánó. Fontos ipari központok még Brescia és Bergamo.
A népvándorlás idején germán népek: a keleti gótok, majd 568 után a longobárdok szállták meg. Az utóbbiakról nyerte elnevezését a tartomány. A londoni Lombard Street az első olasz pénzváltókról kapta a nevét, akik a középkorban ott telepedtek le.

Mammon
Az asszírok boségistene volt.

Megtakarítás
A jövedelem el nem fogyasztott része.

Munkamegosztás
Az emberek együttműködése a gazdasági tevékenység bármely területén. A munkamegosztás többféleképpen értelmezhető:
•  egy nagyobb feladat részekre való bontása, és a részfeladatok szervezeti egységekhez való juttatása,
•  különféle munkafajták elkülönülése, amelyeknek eredményeképpen a dolgozók különböző foglalkozásokban, részfunkciókban, a gazdasági folyamat különböző fokozataiban tevékenykedve elégítik ki a különböző társadalmi szükségleteket,
•  valamely feladat felosztása több személy, csoport között célszerű munkavégzés érdekében,
•  végzett tevékenység alapján történő elkülönülés.
A különböző tevékenységet végzőknek szükségük van egymás munkájára, illetve munkájuk eredményeire. A munkamegosztás kezdetben a férfiak, nők és gyermekek biológiai adottságai szerint érvényesült, majd amikor az állattenyésztés különvált a földműveléstől, a kézműipar a mezőgazdaságtól, a fizikai munka a szellemi munkától, a munkamegosztás is jelentős mértékben átalakult.
A munkát meg lehet osztani:
a) a családon belül nemek és életkor szerint, ezt nevezzük természetes munkamegosztásnak ,
b) a nemzetgazdaságon belül nemzetgazdasági ágak szerint (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem, egészségügy stb.) – ezt nevezzük társadalmi munkamegosztásnak ,
c) gyáron, üzemen belül a termelési folyamat műveletei szerint – ezt nevezzük technikai munkamegosztásnak ,
d) földrajzi tájak és régiók szerint – ezt nevezzük földrajzi munkamegosztásnak ,
e) a világgazdaságon belül – ezt nevezzük nemzetközi munkamegosztásnak , amely az egyes nemzetgazdaságok közötti gazdasági kapcsolatokat jelenti.

Névre szóló betét
Az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.

Piacgazdaság
A modern gazdaság piacgazdaság. Ennek jellemzői:
- a termelőeszközök túlnyomó többsége magántulajdonban van,
- a piaci folyamatokat a kereslet és a kínálat alakítja,
- az árucsere a pénz közvetítésével zajlik.
A piacgazdaság szereplőit négy fő csoportba soroljuk: a háztartások, a vállalkozások, az állam és a külföld.

Pénz
Az az általánosan elfogadott jószág, amely javak megvásárlására, adósság megfizetésére felhasználható.

Pénzhelyettesítők
Olyan pénzértéket kifejező eszközök, amelyek fizetésre a pénzzel egyenértékűen használhatóak. Ilyen a csekk, a bankkártya, a váltó.

Pénzláb
Pénzláb alatt a súlyegység és a pénzegység arányát értjük, azaz azt fejezi ki, hogy egységnyi súlyból hány egységnyi pénz készíthető.

Piac
Az eladók és a vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere.

Pénzügyi fogalmak IV

Kamat
A kölcsöntőke használati díja.

Kamara
A latin 'camera' (helyiség, szoba, kamra) szóból származik. Régen királyi kincstárat jelentett. A kincstár nemcsak a kincseket orizte, hanem a királyi jövedelmeket kezelte, és fedezte az udvartartás költségeit. A kincstár vezetője a kamarás volt.

Kasszíroz
Német eredetű szó, amelyet köznapi értelemben már csak ritkán használunk. Jelentése: pénzt beszed, tartozást behajt. Régen kasszírnonek hívták kávéházakban a felírónőt, aki a rendeléseket számon tartotta.
Ma a pénztár szinonimájaként használjuk a kassza szót.

Kereslet
Az a termékmennyiség, amelyet a vevők különböző lehetséges árak mellett képesek és hajlandóak megvásárolni az adott termékből.

Készpénzbefizetés
Az a pénzforgalmi művelet, amelynek keretében az ügyfél bankfiókban vagy postán készpénzt fizet be bankszámlára.

Készpénzfelvétel
Az a pénzforgalmi művelet, amelynek során az ügyfél készpénzt vesz fel bankszámlájáról bankfiókban, bankautomatából vagy a postán.

Kétszintű bankrendszer
A monetáris politikáért felelős jegybank nincs közvetlen hitelkapcsolatban a vállalatok és a lakosság széles körével.

Kínálat
Az a termékmennyiség, amelyet a termelők különböző árak mellett hajlandóak piacra vinni. Az eladásra felajánlott termékmennyiség.

Komparatív előnyök tana
A nemzetközi munkamegosztás egyik alaptörvényét David Ricardo angol közgazdász (1772-1823) következő példája szemlélteti:
Portugália Angliánál kedvezőbb feltételek mellett állít elő posztót, illetve termel bort. Tegyük fel, hogy egységnyi termék előállításához szükséges munkások száma az egyes országokban a következő:

Portugália
Anglia

Bor
80
120

Posztó
90
100

Ricardo híres példája azt bizonyítja, hogy mindkét ország profitál abból, ha arra az árura specializálódik, amelyiket a másik termékhez viszonyítva kedvezőbben termel. Ha Anglia a posztógyártásra specializálódik, akkor egységnyi posztóért egységnyi bort vehet Portugáliából. A bor előállításához 120 munkást kellene foglalkoztatnia, a posztógyártáshoz csak 100 fot. Portugáliának is kevesebb munkást kell foglalkoztatnia 10 fővel, ha bort állít elő, és azt eladja posztóért. Összességében tehát 30 munkással kevesebbet foglalkoztatnak, és ez mindkét országban költségmegtakarítással jár.

Költségvetés
Pénzügyi terv. Elkészítésével az állam, a vállalkozás vagy a háztartás egy adott jövőbeli időszakra megtervezi bevételeit és kiadásait.

Kötelező tartalék(ráta)
A kereskedelmi bankok az általuk gyűjtött betétek és egyéb források után – a tartalékráta által meghatározott százalékban – tartalékot kötelesek képezni a jegybanknál.
A tartalékráta emelése szűkíti, csökkentése növeli a gazdaságban lévő pénzmennyiséget.

Közgazdasági
Közgazdaságtan (ökönómia) jelentése: gazdálkodás, takarékosság. Görög eredetű szó. Az 'oikosz' házat, háztartást, az 'oikonomia' házvezetést jelent. Nem szabad összekeverni az ökológiával, amely az élőlény és a környezet viszonyának tudományos kutatását jelenti.
Az elméleti közgazdaságtannak a középiskolai tananyagot képező két fő része a mikroökonómia és a makroökonómia. Szóösszetételek előtagjaként a 'mikro' a vele összetett fogalom kicsiny voltát jelöli, míg a 'makro' nagyot jelent.
A mikroökonómia elkülönült piaci szereplők (fogyasztók, vállalkozások) együtteseként ábrázolja a gazdaságot.
A makroökonómia viszont összevont mutatók segítségével elemzi az egész nemzetgazdaság teljesítményét, állapotát.

Közkiadások
Az állam, illetve intézményei által társadalmi közös szükségletek kielégítésére költött összegek. A közkiadásokat elsősorban adókból finanszírozza az állam.

Pénzügyi fogalmak III

Gazdálkodás
A gazdasági muveletek céltudatos megszervezése, a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű felhasználására irányuló tevékenység.

Határidős ügylet
Olyan adásvételi ügylet, amelynek során az adásvétel tárgya egy rögzített jövőbeli időpontban, előre megállapított áron cserél gazdát.

Hitelkártya
Fizetési kártya, melynek igénylésekor nem szükséges folyószámlát nyitni, és a bankban nem kell pénzt elhelyezni. Hitelkártyával történő vásárláskor a kibocsátó bank hitelezi meg a kifizetett összeget, amely Magyarországon akár 40-46 napig kamatmentesen használható. A fizetési határidőre csupán az elköltött összeg 5-10%-át kötelező visszafizetni, és a fennmaradó összeget olyan ütemben és akkora részletekben fizetheti vissza az ügyfél, ahogy az számára a legmegfelelőbb. A visszafizetett összeggel a hitelkerete feltöltésre kerül, így az újra felhasználhatóvá válik.

Hitelszerződés
A bankhitelszerződéssel a bank arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Mindez azt jelenti, hogy a kölcsönt a bank nem azonnal, hanem - az előre meghatározott keret erejéig - az ügyfél igénye szerint nyújtja.

Illeték
Az az összeg, amely hivatalos eljárásért, okirat kiállításáért stb. az államkincstárat megilleti.
Nem szabad összekeverni az illetménnyel, amely a köztisztviselők (minisztériumi alkalmazottak, Polgármesteri Hivatalok dolgozói) és a közalkalmazottak (tanárok, orvosok, rendőrök stb.) keresetét jelöli.

IMF
International Monetary Fund, Nemzetközi Valutaalap.
Nemzetközi pénzügyi szervezet. Magyarország 1982 óta tagja a Valutaalapnak.

Infláció
Pénzromlás, pénzhígulás, a pénz folyamatos elértéktelenedése. Az áruk és szolgáltatások általános árszintjének folyamatos és tartós emelkedése.
Oka, hogy több pénz kerül forgalomba, mint amennyire az ország aranytartalékai (aranypénzrendszerben), illetve a megtermelt javak (a modern gazdaságban) fedezetet nyújtanak.
A rohamos infláció világrekordját az 1945-46-ban Magyarországon zajlott pénzromlási folyamat tartja, amelynek során majd egy év alatt a pengő értéke egytrilliomod részére zuhant. Az infláció megindulását 1938-tól, a magyar gazdasági életnek a háborúra való átállításától számítjuk. 1945 májusától szédületes iramban indult meg az elértéktelenedés. Ezt a folyamatot hiperinflációnak nevezzük.
1946. augusztus 1-jén az új, stabil valuta, a forint bevezetésekor alkalmazott átváltási arányok szemléltetik a leginkább az infláció nagyságát: 1 forint = 400 ezer quadrillió 1946-os sima pengő (4-szer 10 a 29. hatványon!)
Latin szó, eredetileg orvosi műszóként felfúvódást jelentett.

Integráció
Az integráció az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság összekapcsolódik, a köztük lévő gazdasági különbségek mindinkább eltűnnek.
A regionális integráció során egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egység jön létre.

Javak
A szükségletek kielégítésére alkalmas termékek és szolgáltatások.
A javak csoportosítása eredetük szerint:
a) szabad javak:
- a természetben találhatók,
- eredeti állapotban fogyaszthatók,
- mennyiségük elvileg korlátlan,
- ingyenesek.
b) gazdasági javak:
- a gazdaság termeli azokat,
- fogyasztásra alkalmassá kell tenni,
- mennyiségük szűkös,
- fizetni kell értük.
A javak csoportosítása tárgyi formájuk szerint:
a) termékek
b) szolgáltatások
A javak csoportosítása felhasználásuk szerint:
a) termelési eszközök
b) fogyasztási cikkek
Számtalan olyan jószág létezik, amely egyaránt felhasználható fogyasztásra és termelési célra is. Pl. a cukor fogyasztási cikk, ha a háztartásban kerül felhasználásra, az élelmiszeriparban viszont fontos termelési tényező.

Jövedelem
•  a magánszemély munkavégzésének ellenértéke,
•  bármely forrásból származó bevétel a végzett munkáért, illetve a nyújtott szolgáltatásért.
A háztartások jövedelemszerzésének fő forrása a munka. Munkabérnek nevezzük azt az összeget, amelyet a dolgozó a vállalkozástól – végzett munkája mennyisége és minősége alapján – pénzben vagy természetben kap.
Megkülönböztetünk bruttó és nettó jövedelmet:
•  bruttó jövedelem: amit az egyén a bérfizetési jegyzéken lát, ebből az összegből még levonják az adókat és a járulékokat,
•  nettó jövedelem: az a pénzösszeg, amit az egyén „kézhez kap”, és felhasználhat fogyasztásra vagy megtakarításra.
Jövedelem származhat valamilyen más termelési tényező hasznosításából is. Pl. föld bérbeadásából, befektetett tőke utáni hozadékból (osztalék, kamat), vagy saját vállalkozásból. Növelheti jövedelmünket valamilyen egyszeri, rendkívüli bevétel (nyeremény, örökség) is.

Pénzügyi fogalmak II

Banknóta
Bankjegy, papírpénz régies elnevezése a német 'Banknote' szóból. Rokona a szintén régies és azonos értelmű bankó. Kossuth-bankó: Kossuth Lajos saját aláírásával kibocsátott papírpénz. Az 1848-49-es forradalom hosszú ido után először teremtett lehetőséget az önálló magyar pénzügyek létrehozására. Biztosítani kellett az állam hadi és egyéb kiadásaihoz szükséges pénzalapot, ugyanakkor meg kellett teremteni a független magyar hitelezést és pénzkibocsátást. A felelős magyar kormány pénzügyminisztere Kossuth Lajos lett. Az o nevéhez fűződik az elso magyar papírpénzek kibocsátása. 1848. június 17-én állapodott meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal bankjegyek kibocsátásáról 12 és fél millió forint értékben. Augusztus 6-án már forgalomba is került a két forintos, majd hamarosan az egy, öt, tíz és száz forintos Kossuth-bankó.

Bankszámla
A Polgári Törvénykönyv 529. §-a szerinti bankszámlaszerződés alapján megnyitott bankszámla, továbbá elnevezésétől és pénznemétől függetlenül valamely hitelintézettel szembeni minden olyan pénzkövetelés, amely a hitelintézet és ügyfele közötti szerződésből következően rendeltetésénél fogva a számlatulajdonos fizetési megbízásainak harmadik személyek részére, illetve más bankszámlák javára vagy terhére a fizetési forgalom útján történő teljesítését szolgálja.

Bankszámlaszerződés
A bankszámlaszerződés olyan pénzkezelési szerződés, amelynek elsődleges funkciója a pénzforgalom lebonyolítása. A szerződés alanyai egyrészt a hitelintézet, másrészt pedig a vele szerződést kötő gazdálkodó szervezet, illetve más jogi vagy természetes személy. A szerződés alapján a hitelintézet kötelessége, hogy a számlán lévő pénzt kezelje és nyilvántartsa; a számlatulajdonost a számla egyenlegéről értesítse és a számla terhére adott megbízásokat teljesítse, jogosult ugyanakkor arra, hogy a számlán lévő összeget használja, hasznosítsa. Az így keletkező kamattal/haszonnal szabadon rendelkezik, azzal a szerződés megszűnésekor sem köteles elszámolni. A bankot emellett jutalékra, valamint a költségeinek a megtérítésére is igényt tarthat.
A belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok kötelesek pénzforgalmi bankszámlaszerződést kötni, mivel pénzeszközeiket (a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével) bankszámlán kell tartaniuk, pénzforgalmukat pedig bankszámlán kell lebonyolítaniuk.

Befagyott betét
Az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.

Beszedési megbízás
A számlatulajdonos hitelintézetnek szóló megbízása pénzösszegnek az általa megjelölt kötelezett bankszámlájáról, saját bankszámlájára történő beszedése iránt.

Betét
A Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is, valamint 2003. január 1-jétol vásárolt, bank által kibocsátott letéti jegy és kötvény.

Betétbiztosítás
A betétesek biztonságát garantálja a hitelintézet fizetésképtelensége esetén. A hitelintézet által gyűjtött névre szóló betétekre a betétbiztosítási alapok által nyújtott biztosítás mértékéig (a jelenlegi hazai szabályozás szerint ez 3 millió forint) fizethető kártalanítás.

Biankó
Kitöltetlen (űrlap, csekk, utalvány).
Olasz szó ('bianco'), eredetileg fehéret jelent.

Bimetallizmus
Kettős pénzrendszer, amelyben két nemesfém (arany és ezüst) egyidejűleg törvényes fizetőeszközként vannak forgalomban. Az állam kettős pénzrendszerben köteles mindkét fémet korlátlan mértékben felvásárolni és éremmé verni.

Börze
Különleges módon szervezett és szabályozott adásvételek lebonyolítására szolgáló intézmény.
Holland eredetű német jövevényszó. Helyette ma gyakoribb a tőzsde szó használata. Értékpapírok, nemesfémek, devizák és különféle nagy tömegű áruk (hús, gabona, gumi stb.) koncentrált piaca.

Csekk
Készpénzkímélő fizetési eszköz, értékpapír, amely pénzkövetelést testesít meg. A csekk kibocsátója azzal bízza meg bankját, hogy a csekken megjelölt összeget a csekk birtokosának fizesse ki vagy írja jóvá annak számláján.

Deficit
Hiány, veszteség. Az az összeg, amivel a kiadás meghaladja a bevételt. Az állami költségvetéssel és a vállalati pénzgazdálkodással kapcsolatban használjuk.
Latin szó, korábban leltárhiányt is jelentett.

Defláció
A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkenése. Latin szó. Ellentéte az infláció.
Nemcsak a közgazdaságtanban, pénzügyekben használjuk, hanem földrajzi szakszóként is. Jelentése: a kőzetek lepusztulása a szél romboló munkája által.

Deviza
Külföldi pénznemre szóló követelés vagy tartozás, arra kiállított csekk vagy utalvány. Nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz.
A nemzetközi pénzforgalomban a költséges és kockázatos valutaküldés (valuta = külföldi pénznem, készpénz) helyett túlnyomórészt devizával történik a fizetés.
Francia eredetű pénzügyi szakszó.

Deviza-átutalási megbízás
A devizaszámla tulajdonosa azzal bízza meg számlavezető bankját, hogy a megbízáson szereplő összeggel devizaszámláját terhelje meg, és az összeget a jogosult számláján írja jóvá.

Diszkonttényező
Azon átváltási arány, amelyen a különböző időszakbeli pénzek gazdát cserélnek.

EBKM
Egységesített Betéti Kamatláb Mutató. A különböző feltételekkel kamatozó pénzintézeti termékekkel elérhető tényleges hozam összehasonlítását elősegítő mérőszám. A 41./1997. (III.5.) Kormányrendelet minden betéti terméket kibocsátó hitelintézetet kötelez a termékeire vonatkozó EBKM kiszámítására és közzétételére.

Egyszintű bankrendszer
A monetáris politikáért felelős jegybank közvetlen hitelkapcsolatban van a vállalatok és a lakosság széles körével.

Elkülönített betéti bankszámla-szerződés
A szerződés keretében az ügyfél bankban tartott pénzeszközeinek egy részéről úgy rendelkezik, hogy azt csak meghatározott célra szeretné felhasználni, ezért ezt a bank az ügyfél elszámolási számlájától, folyószámlájától elkülönítetten kezeli.

Emisszió
Pénz (bankjegy és érme)-kibocsátás.

Ezüstvaluta
Az ezüstből vert pénzt (érme), valamint olyan valuta, amely mögött fedezetként az ezüst áll.

Finanszíroz
Pénzel, támogat, pénzzel ellát.
Francia eredetű szó ('finance'). A pénzügyekben használatos. Korábban a pénzügyminisztert fináncminiszternek is mondták. Ma a finánctőke a banktőkével összefonódott ipari tőkét jelenti.
Fináncváltónak nevezzük az olyan pénzkövetelést megtestesítő értékpapírt, amely mögött nem áll áruügylet, tehát nem egy áruszállítás ellenértékének fizetését ígéri a kibocsátó, hanem csak egy kölcsönnek a visszafizetésére vállal kötelezettséget.
Ilyen váltót a bank nem hajlandó megvásárolni, hiszen úgy fedezet nélkül kerülne pénz a forgalomba.

Fogyasztás
A javak szükséglet-kielégítésre való felhasználása.

Folyószámla
A lakossági fizetési forgalom lebonyolítására, - megbízások fogadására, teljesítésére, nyilvántartására és könyvelésére - szolgáló bankszámla típus. A folyószámla lényeges tulajdonsága, hogy egyenlege negatív is lehet, azaz a számlatulajdonos automatikus hitelben részesülhet abban az esetben, ha erről a felek a számlanyitáskor a bankszámlaszerződésben megállapodtak.

Folyószámlahitel
A folyószámla terhére igénybe vehető, rövid lejáratú, átmeneti pénzhiány fedezésére szolgáló hitel. A bank engedélyezi ügyfele számára, hogy folyószámlája egy meghatározott összeg erejéig negatívba forduljon. A folyószámla-szerződéshez hitelszerződés is kapcsolódhat, amelynek az alapján a bank meghatározott hitelkeretet tart a számlatulajdonos rendelkezésére, amelynek terhére külön rendelkezése nélkül kölcsönt folyósít a számlatulajdonos részére. A folyószámlahitel igénybevétele úgy történik, hogy a bank a hitelkeret terhére teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, amelyekre a számlatulajdonos bankszámlakövetelése nem nyújt fedezetet. A keretből fel nem használt összeg után a bank rendelkezésre tartási jutalékot, az igénybe vett hitel után pedig kamatot számol fel.

Pénzügyi fogalmak I.

 

Adó
Az állam által egyoldalúan előírt, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség.

Adóalany
Az a személy, szervezet, akit a jogszabály az adó fizetésére kijelöl.

Alkusz
Tőzsdei üzletkötő ügynök, aki az általa kötött ügyletekből részesedést kap. A nyelvújítók alkották az alkuszik igéből.

Aláírási címpéldány
A bankszámla feletti rendelkezéshez a cégjegyzékbe vagy más nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített név betű szerinti használata szükséges, valamint - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik vagy a bankszámlaszerződésben a felek másképpen nem állapodnak meg - két, képviseleti joggal felruházott személy aláírása.
A számlatulajdonos, illetve annak képviseletre jogosult vezetője a bank által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be, hogy ki(k) rendelkezhet(nek) a pénzforgalmi bankszámla felett. A számlatulajdonos vezetője bejelentési és rendelkezési jogosultságát akkor gyakorolhatja, ha hitelt érdemlően igazolja a megválasztását (kinevezését) és aláírását (aláírási címpéldánnyal). Amennyiben megszűnik a vezetőmegbízása, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a bank mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az új vezető másként nem rendelkezik.

Ár
Az a pénzösszeg, amelyet az áruért a vevő fizetni hajlandó, az eladó pedig kapni akar.
Az ár nagyságát számos tényező befolyásolja, pl. a termelő költségei, a termék iránt megnyilvánuló kereslet, a fogyasztók jövedelme, a versenytársak árpolitikája.

Arany
Kémiai elem. Alakíthatósága miatt a tiszta arany rendkívül jól dolgozható fel, mégis olyan puha, hogy használati célokra, réz- vagy bronztárgyaknak már az antik világ számára is ismert égetett aranyozására csak rézzel, ezüsttel, nikkellel stb. ötvözve jöhetett számításba. A történelem korai szakaszában az aranyat kultikus és műtárgyak készítésére, valamint kincsképzésre használták fel. Az egyiptomi fáraóktól kezdve ezt a fémet csereérték-mérőként is igénybe vették.

Aranyborjú
Az egyiptomiak állatimádóak voltak, és istennek látható alakot szerettek volna adni. A bibliai Ószövetségben Mózes összetörte az aranyborjút, mert nem akarta, hogy népe bálványokat imádjon.

Aranystandard
Aranyalap, aranypénzrendszer. Olyan pénzrendszer, amelyben a valuta mögött fedezetként az arany állt.

Aranyvaluta
Az aranyból vert pénz (érme), valamint olyan valuta, amely mögött fedezetként az arany áll.

Árfolyam
Valamely valuta/deviza egységének egy másik ország pénznemében kifejezett ára.

Átutalási megbízás
A számlatulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult utasítása a hitelintézetnek, pénzösszeg bankszámlájáról az általa megjelölt kedvezményezett bankszámlájára történő átutalására.

Azonnali ügylet
Olyan deviza- vagy értékpapírügylet, mely során a szerződés megkötésekor a teljesítés is megtörténik

Bank of England
Angol Bank. Egy magántestület, londoni kereskedők egy csoportja alapította 1694-ben. Az alapítás közvetlen indítéka az volt, hogy az állam pénzszűkében volt II. Vilmos király háborúja miatt. Az Angol Bank megkapta azt a jogot, hogy mindenfajta bankügyletet folytathasson.

Bankkártya
A bankkártya egy modern készpénzkímélő fizetési eszköz. A bankkártya valamely bank, vagy bankkártya-társaság által kibocsátott, mágnes csíkkal ellátott plasztik lap. Alkalmas vásárlásra és készpénzfelvételre egyaránt.
Névre szól, ez lakossági bankszámla esetén magánszemély, céges vagy vállalkozói bankkártyák esetében a cég neve ill. a kártya használatára feljogosított személy is lehet. A bankkártya tulajdonosa minden esetben az azt kibocsátó bank.

Adagolt kibocsátás

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír adott időszak alatti folyamatos kibocsátása (pl. államkötvény) azonos lejárati időponttal

Acquis communautaire

 

 

Az Európai Unió tagállamait összekötő jogok és kötelezettségek összessége. A Római Szerződésen (1957), az ezt kiegészítő megállapodásokon, alap¬szerződéseken, és a másodlagos joganyagon (rendeletek, határozatok, irányelvek) nyugszik.

Abszolút hozam

 

 

Befektetésen realizálható valós hozam. A mérésére használt egyik leggyakoribb mutató a nettó jelenérték (NPV), amely a befektetés megvalósítási költségeinek és az abból származó hozamok diszkontált jelenértékének összegét jelenti. Alkalmas a több potenciális befektetési lehetőség közül a legjobb alternatíva kiválasztására.