Az államkötvények egy évnél hosszabb futamidejű kamatozó állampapírok. Jelenleg 2, 3 és 5 éves futamidővel kerülnek értékesítésre.
A fix kamatozásúaknál már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített a kamat nagysága, a változó kamatozásúaknál csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített.
Vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is.
A kibocsátás módja szerint kétféle államkötvényt különböztetünk meg:
1. Zártkörű kibocsátás: legtöbbször különleges célt szolgál, és az értékesítés célja meg is határozza az adott állampapír befektetőinek körét (bank-, hitel- és adóskonszolidációs államkötvények)
2. Nyilvános kibocsátás: bárki számára hozzáférhető.
Az államkötvények a pénzügyi teljesítést, ill. a jóváírást követő napon bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére.
Az államkötvények 1996 óta aukció és jegyzés útján kerülnek értékesítésre. A jegyzési időszak minden hónapban egy hétig tart. Az államkötvényeknél az aukciókra felajánlott mennyiség az éves finanszírozási terv alapján kerül meghatározásra. Az adott államkötvény legutolsó aukcióján értékesített összeg nem haladhatja meg annak 50 %-át.
Az aukciós ajánlatban az ajánlattevőnek az általa megajánlott nettó árat kell megjelölnie.
Az aukció időpontjáról, az értékesítésre kerülő államkötvény jellemzőiről és a kibocsátás tervezett összegéről az aukció hetét megelőző hét péntekén megjelenő ún. nyilvános ajánlattétel révén adnak tájékoztatást. Az államkötvényekhez az elsődleges forgalmazók közvetlenül az aukción, a befektetők pedig a nekik adott megbízások révén juthatnak hozzá.
Annak érdekében, hogy a kisbefektetők a kibocsátás során közvetlenül is hozzájuthassanak az államkötvényekhez, azokat havonta egyszer jegyzés keretében is meg lehet vásárolni. A jegyzési időszak egy hétig tart.
Jegyezni a jegyzésben rész vevő elsődleges forgalmazóknál vagy a Magyar Államkincstár fiókhálózatában lehet. A jegyzés a kötvény vásárlására tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozat, melyben a befektető kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére. Az ajánlathoz a befektető mindaddig kötve marad, amíg a kibocsátó azt el nem fogadja, vagy vissza nem utasítja.
A jegyzés elsődleges célja a kisbefektetői kereslet kielégítése. Ehhez igazodik az allokációs elv kialakítása, mely szerint elsőként a devizabelföldi magánszemélyek legfeljebb ötmillió forint névértékű jegyzéseinek elfogadása történik meg. Amennyiben ezen jegyzések összege meghaladja a felkínált összeget, úgy a jegyzések a kártyaelosztás elve alapján kerülnek felosztásra a felkínált összeghatárig. Amennyiben az összes jegyzés nem haladja meg a felkínált mennyiséget, a kibocsátó minden jegyzést elfogad.
A jegyzés minden lényeges feltételéről a jegyzést meghirdető nyilvános ajánlattétel ad tájékoztatást, amely a jegyzés hetét megelőző szerdán jelenik meg. A jegyzési árfolyamot a kibocsátó külön közleményben teszi közzé.
Az államkötvények alapcímlete 10 ezer forint.
A államkötvényt devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben az államkötvény a futamidő alatt szabadon átruházható. Devizakülföldiek devizajogszabályok alapján vásárolhatják és értékesíthetik.
Egyéves futamidejű, fix kamatozású állampapírok. A futamidő végén fizetnek kamatot, amelyet a befektető a törlesztéssel együtt kap kézhez.
Jegyzése olyan mint az államkötvényé.
A kamatozó kincstárjegyet jelenleg a jegyzési időszak elején a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron, a jegyzés végén pedig névértéken lehet megvásárolni. Az ilyen értékesítés azért szükséges, mert az ellenérték befizetésére a jegyzés időpontjában kerül sor, míg a kamatozás kezdőnapja a jóváírás időpontja, amely a jegyzési időszak lezárását követő hétre esik.
Devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a kincstárjegy a futamidő alatt szabadon átruházható.
Elsődleges forgalomba a Magyar Államkincstár fiókhálózatában, és néhány intézményi forgalmazónál vásárolható meg.
Másodlagos forgalomban a hálózatos elsődleges forgalmazók irodáiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában adható el.
Az állampapírok elsődleges és másodlagos piaca
Elsődleges forgalmazó lehet bármely Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás ill. hitelintézet, amely az Épt. alapján értékpapír befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, ő maga vagy meghatározó tulajdonosa min. két éve folytat üzletei tevékenységet az OECD valamely tagországának pénz- és tőkepiacán, vállalja az elsődleges forgalmazói szerződésében foglalt kötelezettségek teljesítését és megfelel az Államadósság Kezelő Központ által támasztott követelményeknek.
Legfontosabb feladatuk, hogy az állampapírok egy meghatározott körére nyilvánosan árakat jegyezzenek, ezzel biztosítva a piac likviditását és átláthatóságát.
a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak, és kifizetőhelyi feladatokat is ellátnak.
Két fajtájuk van:
1. Az intézményi elsődleges forgalmazók elsősorban a nagybefektetők felé történő nagy volumenű állampapír forgalmazással foglalkoznak. Forgalmazási kötelezettségük a diszkont kincstárjegyekre és az államkötvényekre tejed ki.
2. A hálózatos elsődleges forgalmazók az előbbieken túl fiókhálózaton keresztül a lakossági, kis összegű források bevonását is végzik megkönnyítve ezzel az állampapírok megvásárlásának és eladásának lehetőségét a kisbefektetők számára.
Forgalmazóktól elvárt paraméterek:
· legalább 1 milliárd Ft. saját tőkéjük legyen,
· folyamatosan legalább 400 mill. Ft. értékű likvid eszközzel rendelkezzenek,
· olyan üzletviteli, szervezeti megoldásokat alkalmazzanak, amelyek a cég átlátható és biztonságos működését lehetővé teszik,
· rendszeresen jelentést készítsenek állampapír-piaci tevékenységükről és gazdálkodásukról.
Jogosítványaik:
· kizárólagos részvételi jog az államkötvény- és diszkont kincstári jegy aukciókon,
· kizárólagos részvételi jog az államkötvény- és kamatozó kincstárjegy jegyzésekben,
· az ÁKK kizárólag részükre a forgalmazási kötelezettség alatt álló állampapírokra folyamatosan vételi és eladási árfolyamot ad meg telefonon,
Az állampapírok másodlagos forgalmazásának két fő formája van
1. A tőzsdei kereskedés automatikus kereskedési rendszerben zajlik. az üzletkötés tárgya a nettó árfolyam.
2. A tőzsdén kívüli (OTC) kereskedés során az elsődleges forgalmazók egymás közötti tőzsdén kívüli árjegyzése a Reuter információs hálózatán keresztül zajlik, az üzleteket telefonon kötik. Az üzletkötés tárgya a hozam.
Az árjegyzés azonnali vételi és eladási kötelezettséget jelent.
Az állampapírok másodpiacát tovább élénkíti a bankközi (interdealer) brókerek tevékenysége is. Feladatuk, hogy az állampapírok és egyéb nyilvánosan kibocsátott kötvények másodlagos piacán az értékpapírok eladására és vételére vonatkozó ajánlatokat koncentrálják, és a piaci szereplők számára a pillanatnyi hozamokról és árfolyamokról megbízható információt nyújtsanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése