PRINCIPÁTUS ÁLLAMSZERVEZETE

      

 

Az I. sz. végére a köztársasági államforma válságba jutott, s ez oda vezetett, hogy Augustus létrehozta a principátusnak nevezett államformát, amelyet a köztársaság intézményének látszata mögött elrejtett egyeduralomnak nevezünk.

Három pillére van:

 

1, Princeps:     a senatus első embere, hatalmát hármas hatalomra építi:

-         tribunica protestas, hogy ő szent és sérthetetlen

-         imperium proconsulare: tartományi főhelytartó, teljhatalommal

Teljes római birodalomra kiterjesztik.

-         imperator: katonai főparancsnok

 

2, Köztársasági intézmények egyre inkább felszámolás alá kerülnek. A köztársasági álszervek megmaradnak, de a császárnak ajánlási joga van a betöltésükre.

Nevezetesen a köztársasági magistratusok közül rendszeresen a senatori rend tagjait nevezi ki magistratusnak.

 A consulok hatalma formálissá válik.

A praetorok számát felemeli.

A questorok és az aedilisek tisztségét császári hivatalnokokkal tölti be.

A censori tisztséget megszűnteti.

A senatus hatalma marad meg csak szinte, létszámát növeli 300-ról 600-ra. Jogkörében marad a magistratusok megválasztása, ahol azonban a princeps tesz javaslatot. A senatus kormányozza Itáliát, illetve jogkörébe tartozik a büntető bíráskodás és a törvényhozás.

Népgyűlés szerepe formális.

 

3, Császári hivatalnok szervezet

                        Ez egy új hatalmi ág. Eleinte a princeps magánigazgatási egysége volt, amelynek jogkörét később kiterjeszti a római államra is. Különbséget kell tenni a hivatal szempontjából:

©csak Rómát igazgató hivatalok:

- prefectus pretorio: a császári testőrség parancsnoka volt, de a princestől fokozatosan vett át jogköröket, mint a törvénykezési jogkör és a fellebbezett ügyek intézését.

- prefectus urbi: polgári főhivatalnok. A közrend fenntartása és a bíráskodás tartozott jogkörében Rómában.

                        ©egész birodalmat szolgáló hivatalok:

-         princesnek a kancelláriája

-         consilium principis:  a császár tanácsadó testülete

 

 

                                   

 

 

 

 

 

 

IX. 09.

 

 

Dominatus (284-476)

284-ben Diocletianus hatalomra kerülésével kezdett kialakulni. Alapvető jellemzője, hogy tetrarhia, vagyis négy személyre való hatalmi felosztás alakul ki. Hét főcsászár (augusztus) és két cézár uralkodott a birodalomban.

Az augusztus fő hatáskörei: tv.hozás, végrehajtó hatalom, igazság szolgáltatás és az állam kincstár felelősé.

Kialakult a birodalmi adminisztráció, e szerint van központi és helyi igazgatási szerveket.

 

Központi kormányzat:

-         államtanács sacrum consi

-         udvari főméltóságok: élén a magistratus oficiorum állt.

Feladata:    az uralkodó döntéseinek formába öntése

                  levelezés

                        állam- és palotarendőrség irányítása.

- Crestor sacripalati: igazságügyi miniszter vagy főkancellár

Feladata az uralkodó nevében kiadott iratok jogi formába öntése, császári rendeleteket ő fogalmazta, illetve a kinevezések

- Comes sacrolum largocionum: pénzügyminiszter

- Comes rerum privatorum: az uralkodó magánvagyonát felügyeli

 

Területi igazgatás

Polgári és katonai igazgatásra osztható.

A polgári igazgatás háromszintűvé vált. A birodalmat négy részre, prefectusra osztották.

Prefectus pretorio: a prefectus élén álltak négyen. Feladata a közigazgatás irányítása, a természetbeli adók beszedése és a legfelsőbb szintű törvényhozás.

Alattuk álltak:

1.      Prefectus urbi: a két főváros élén álltak és a városi hivatalnokokat felügyelték

2.      Vicarius: a prefectus urbi helyettesei

3.      Dioecesisek, ők is a prefectus pretorio jogosítványokkal bírtak.

4.      Pro consulens: helytartók, akik a providenciák élén állnak a bíráskodás és a közigazgatás irányítása a feladatuk.

 

Katonai igazgatás

Katonaság részei:          palatini: császár közelében lévők csapatok

                              Comitatenses: egyes provinciákban tartózkodók

                              Limites: határőr

Szintjei: a, főparancsnokok

                              - gyalogsági főparancsnok magister peditum

                              - lovassági főparancsnok magister aequitum

                  b, területi parancsnok magister militum

                  c, helytartók duces

 

Ezzel a dominátust befejeztük.

 

 

 

A római jog forrása

1.      Jogforrás: a jog megjelenési formája, ahonnan a jog megismerhető.

2.      A jogforrás az, ami a jogot létrehozza.

Civil jog jogforrásai:

- Szokásjog consuetudo: a nép hozza létre

- Törvény lex: comitia hozza létre

- Szenátusi határozat senatus consultum

Praetori jog forrásai:

-         Magistratus jogpolitikai programja: edictum

-         Császári rendeletek constitutio

Vegyes jogforrás:

-         Jogtudomány iurispudentia

-         Jogtudósok Iuris consules