Pénzügyi fogalmak III

Gazdálkodás
A gazdasági muveletek céltudatos megszervezése, a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű felhasználására irányuló tevékenység.

Határidős ügylet
Olyan adásvételi ügylet, amelynek során az adásvétel tárgya egy rögzített jövőbeli időpontban, előre megállapított áron cserél gazdát.

Hitelkártya
Fizetési kártya, melynek igénylésekor nem szükséges folyószámlát nyitni, és a bankban nem kell pénzt elhelyezni. Hitelkártyával történő vásárláskor a kibocsátó bank hitelezi meg a kifizetett összeget, amely Magyarországon akár 40-46 napig kamatmentesen használható. A fizetési határidőre csupán az elköltött összeg 5-10%-át kötelező visszafizetni, és a fennmaradó összeget olyan ütemben és akkora részletekben fizetheti vissza az ügyfél, ahogy az számára a legmegfelelőbb. A visszafizetett összeggel a hitelkerete feltöltésre kerül, így az újra felhasználhatóvá válik.

Hitelszerződés
A bankhitelszerződéssel a bank arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Mindez azt jelenti, hogy a kölcsönt a bank nem azonnal, hanem - az előre meghatározott keret erejéig - az ügyfél igénye szerint nyújtja.

Illeték
Az az összeg, amely hivatalos eljárásért, okirat kiállításáért stb. az államkincstárat megilleti.
Nem szabad összekeverni az illetménnyel, amely a köztisztviselők (minisztériumi alkalmazottak, Polgármesteri Hivatalok dolgozói) és a közalkalmazottak (tanárok, orvosok, rendőrök stb.) keresetét jelöli.

IMF
International Monetary Fund, Nemzetközi Valutaalap.
Nemzetközi pénzügyi szervezet. Magyarország 1982 óta tagja a Valutaalapnak.

Infláció
Pénzromlás, pénzhígulás, a pénz folyamatos elértéktelenedése. Az áruk és szolgáltatások általános árszintjének folyamatos és tartós emelkedése.
Oka, hogy több pénz kerül forgalomba, mint amennyire az ország aranytartalékai (aranypénzrendszerben), illetve a megtermelt javak (a modern gazdaságban) fedezetet nyújtanak.
A rohamos infláció világrekordját az 1945-46-ban Magyarországon zajlott pénzromlási folyamat tartja, amelynek során majd egy év alatt a pengő értéke egytrilliomod részére zuhant. Az infláció megindulását 1938-tól, a magyar gazdasági életnek a háborúra való átállításától számítjuk. 1945 májusától szédületes iramban indult meg az elértéktelenedés. Ezt a folyamatot hiperinflációnak nevezzük.
1946. augusztus 1-jén az új, stabil valuta, a forint bevezetésekor alkalmazott átváltási arányok szemléltetik a leginkább az infláció nagyságát: 1 forint = 400 ezer quadrillió 1946-os sima pengő (4-szer 10 a 29. hatványon!)
Latin szó, eredetileg orvosi műszóként felfúvódást jelentett.

Integráció
Az integráció az a folyamat, amelynek során több nemzetgazdaság összekapcsolódik, a köztük lévő gazdasági különbségek mindinkább eltűnnek.
A regionális integráció során egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egység jön létre.

Javak
A szükségletek kielégítésére alkalmas termékek és szolgáltatások.
A javak csoportosítása eredetük szerint:
a) szabad javak:
- a természetben találhatók,
- eredeti állapotban fogyaszthatók,
- mennyiségük elvileg korlátlan,
- ingyenesek.
b) gazdasági javak:
- a gazdaság termeli azokat,
- fogyasztásra alkalmassá kell tenni,
- mennyiségük szűkös,
- fizetni kell értük.
A javak csoportosítása tárgyi formájuk szerint:
a) termékek
b) szolgáltatások
A javak csoportosítása felhasználásuk szerint:
a) termelési eszközök
b) fogyasztási cikkek
Számtalan olyan jószág létezik, amely egyaránt felhasználható fogyasztásra és termelési célra is. Pl. a cukor fogyasztási cikk, ha a háztartásban kerül felhasználásra, az élelmiszeriparban viszont fontos termelési tényező.

Jövedelem
•  a magánszemély munkavégzésének ellenértéke,
•  bármely forrásból származó bevétel a végzett munkáért, illetve a nyújtott szolgáltatásért.
A háztartások jövedelemszerzésének fő forrása a munka. Munkabérnek nevezzük azt az összeget, amelyet a dolgozó a vállalkozástól – végzett munkája mennyisége és minősége alapján – pénzben vagy természetben kap.
Megkülönböztetünk bruttó és nettó jövedelmet:
•  bruttó jövedelem: amit az egyén a bérfizetési jegyzéken lát, ebből az összegből még levonják az adókat és a járulékokat,
•  nettó jövedelem: az a pénzösszeg, amit az egyén „kézhez kap”, és felhasználhat fogyasztásra vagy megtakarításra.
Jövedelem származhat valamilyen más termelési tényező hasznosításából is. Pl. föld bérbeadásából, befektetett tőke utáni hozadékból (osztalék, kamat), vagy saját vállalkozásból. Növelheti jövedelmünket valamilyen egyszeri, rendkívüli bevétel (nyeremény, örökség) is.