CIVILJOG JOGFORRÁSAIRÓL

A, Szokásjog: a népnek az egyes életviszonyok rendezése során követő hagyomány, ami  apáról fiúra száll.

                         Ez nem írott jog, vagyis ius non scriptum

                        A közhelyeslés magáévá tette és ez lett a jog kötelező alapja.

Szerepe:           - törvénypótló funkció

- törvény magyarázó funkció

-         törvényrontó funkció

 

B, Törvény

Az állam az erre hivatott szervek közreműködésével létrejött kihirdetett és szövegezett szabály. A római állam mindhárom állami szerve részt vett a törvényhozásban:

1.      magistratus: tv. kezdeményezés; kifüggesztik a hivatal előtt, és véleményezni lehet

- consu l                       - tribunus plebis

            - praetor                       - dictator

                        - censor                       

                        - aedilis curullis

                        - questor

2.      comitia: igen vagy nem választ adott a felvetett kérdésre

- comitia curiata

- comitia centuriata

- comitia tributa

3.      senatus: a népgyűlés határozatára utólagosan az autoritását adja

 

Részei:

 

Ø      praescriptio: tartalmazza a tv. javasló magistratus nevét, szavazás helyét és dátumát, elöszőr szavazó tribust

Ø      rogatio: maga a rendelkezés

Ø      sanctio: pozitív vagy negatív jogkövetkezmény

 

·        lex perfecta: olyan tv., amely szankciója az, hogy érvénytelen a tv., de nem fűz hozzá büntetést

·        lex plus quam perfecta: maga a jogügylet érvénytelen és mellette egyéb büntetést is kilátásba helyez a jogalkotó

·        lex minus quam perfecta: a jogügylet érvényes, de büntetés társul hozzá

·        lex inperfecta: érvényes az ügylet és büntetés sem járul hozzá

 

XII táblás törvény

Első írott tv. Ie. 450 körül íródott érctáblára, ami mára elveszett Egyes szerzőktől lehet rá következtetni.A civiljogot innen származtatjuk. A plebejus réteg írásos garanciát kért az íratlan szabályok ellen. A decemvir legibub scribundis egy 10 tagú bizottság, akik a hatályos szokásjogokat foglalták írásba.

Tartalmaz:         magánjogi rendelkezéseket

                        Perjogi szabályozást

                        Büntetőjogi szabályozást

                        Államjogi rendelkezéseket

                        Szakrálisjogi rendelkezések

Jellemző a rövid, parancsolómódban megfogalmazott rendelkezések.

 

C, Senatus consultum

Szenátus határozata. Kezdetben jogalkotó szerepe nem volt. Határozata politikai szempontból lényeges volt, de formailag nem kötelező érvényű volt, hanem csak egy kérés. Principátus idejére már általános érvényű szabályt fogalmaztak meg, ami az autoritas patres.

Virágkora az I. és a II. sz.