2007. július 7., szombat

Rendszer és információelméleti alapismeretek

A számvitel a következő kilenc számla osztályt különbözteti meg:

· 1 – Befektetetések, befektetett eszközök

· 2 – Vásárolt készletek

· 3 – Követelések, pénzügyi eszközök, aktívák, időbeni elhatárolások

· 4 – Források, passzívák

· 5 – Költség nemek

· 6 – Költséghelyek (számviteli törvény nem teszi kötelezővé a használatát)

· 7 – Termékek, szolgáltatások nyilvántartása (számviteli törvény nem teszi kötelezővé a használatát)

· 8 – Értékesített termékek önköltsége és a ráfordítások

· 9 – Értékesítés árbevétele, bevételek

Az éves beszámoló részei:

· A mérleg adott időpontra vonatkozóan mutatja a gazdálkodó szervezet pénzértékben kifejezett eszköz és forrás állományát.

FŐKÖNYVI FELADÁSOK

MÉRLEG

MÉRLEG TÖRZS

Mérleg kód

Tétel megnevezése

Év

FORGALMI ADATÁLLOMÁNY

FŐKÖNYVI TÖRZS

Főkönyvi számlalapok

Főkönyvi szám

Mérlegkód

· Az eredmény-kimutatás az eredmény összetevőit, illetve a mérleg szerinti eredményt mutatja.

Üzemi (üzleti) tevékenység

Eredménye

Pénzügyi műveletek

Eredménye

Rendkívüli eredmény

Szokásos vállalkozási eredmény

Adózás előtti eredmény

Eredmény tartalék igénybevétele

Adó kifizetési kötelezettség

Adózott eredmény

Fizetett osztalék részesedése

Mérleg szerinti eredmény

· A kiegészítő melléklet azokat az adatokat, szöveges indoklásokat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó szervezet valós pénzügyi helyzetének, eredménye bemutatásának megítéléséhez szükségesek.

· Az üzleti jelentés bemutatja a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint azokat a lényeges eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja után következtek be.

Törzsadat állomány:

A főkönyvi könyvelés központi állománya a főkönyvi állomány, amelynek bázisa a számlatükör alapján kiállított és vezetett főkönyvi számlalapok sokasága.

A forgalmi adatállomány: - pénzügyi és számviteli bizonylatok; - feladások; - pénzügyi és számviteli bizonylatok és feladások.

A főkönyvi rendszer vezető információi döntő mértékben a főkönyvi számlák forgalmával és a beszámolóra vonatkozó érték adatok alakulásával kapcsolatosak.

Eszközrendszer:

A befektetett eszközök közé azokat az anyagi és nem anyagi jellegű javakat soroljuk, amelyek tartósan, legalább egy évig, illetve azon túl

- közvetve vagy közvetlenül - szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A beruházás pedig magába foglalja a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket, egészen az üzembe helyezésig. A befektetett eszközöket és e befejezetlen beruházásokat az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván.

A rendszert úgy kell meg szervezni, hogy abból bármikor tájékozódni lehessen legalább a következő adatokról: - a folyamatban lévő beruházások állománya; - az eszközállomány bruttó és nettó értéke; - az eszközök állományváltozása; - az értékcsökkenési leírás ideje, módja és eszköze; - az eszközállomány használati ideje; - az eszközök tartozékai; -a nullára leírás várható ideje; -a nullára leírt eszközök állomány.

Immateriális javak: például számítógépes programok.

Tárgyi eszközök: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások

Befektetett pénzügyi eszközök: részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek

Beruházások

Gazdálkodó szervezetek a működésükhöz szükséges eszközöket vagy beszerzik, vagy előállítják, vagy építtetik, illetve saját erőből maguk építik.

Terven felüli értékcsökkenés: - értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált;- megrongálódott, megsemmisült; - rendeltetésének megfelelően már nem használható.

Az inmateriális javak azonnal, a materiális javak csak aktváláskor írhatók le, addig befejezetlen beruházásként kell nyilvántartani őket. A szállító számla vagy együtt érkezik a megrendelt eszközökkel (előszámlázás), vagy utólag, az eszköz átvétele után (utószámlázás), ezen kívül ismerünk még részszámlázást is. A beruházások megvalósulhatnak idegen és saját erőből is, de gyakran előfordul a megosztás is. A idegen erővel történő beruházás az ajánlattal, megrendeléssel, szerződéskötéssel indul. Az utóbbi kettőről nyilvántartást kell vezetni.

A beruházások leltározása egyeztetéssel történik. A leltár összeállítása előtt a beruházások egyedi nyilvántartása és a szállítói folyószámla-nyilvántartás között kerül sor egyeztetésre. A számviteli információs rendszer által meghatározott időközönként a beruházások adatairól, a befejezetlen beruházások értékéről, a beruházások állomány változásairól - az analitikus nyilvántartás zárását követően – főkönyvi feladást kell készíteni és megküldeni a főkönyvi rendszer részére.

A kódszámrendszer és törzsadat állomány:

- megrendeléstörzs; - szerződés törzs; - partner törzs; - beruházás törzs; - főkönyvi törzs, - mozgás nem törzs

Értékcsökkenés leírásának módjai: - lineáris leírás: azonos leírási kulcs alapján évente azonos összegű leírás; - degresszív leírás: változó leírási kulcs alapján évente csökkenő összegű leírás; - teljesítményarányos: évenkénti leírása a tényleges igénybevétel arányában történik; - abszolút összegű: a vállalkozás az évenkénti leírás összegét határozza meg. Leltározás és annak formái: - folyamatos leltározás; - fordulónapi leltározás. Leltározás formái: - mennyiségi felvétel; - egyeztetés.

Tárgyi eszközök

Az eszközök állományba vételére akkor kerül sor, amikor az eszközök valamilyen tranzakciós (aktiválás, átminősítés, apportba vétel, térítés nélküli átvétel, ajándékozás, stb.) útján az adott vállalkozáshoz kerülnek. Állományba vételkor nyilvántartási lapot kell készíteni, amely lehet egyedi és csoportos (kis érték esetén). Törzsadat állomány: eszköz törzs; szervezeti egységtörzs; - mennyiségi egység törzs; - VTZS törzs; - mozgás nem törzs; - főkönyvi törzs; naplótörzs.

Készlet rendszer:

A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül, illetve közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen folyamatban vesznek részt, és értékük egyetlen tevékenységi periódusban megy át az új termék, vagy szolgáltatás értékébe. A 2. számlaosztályban tartjuk nyilván. A főkönyvi könyvelés alátámasztásaként a vállakózások a készleteikről nyilvántartást vezetnek vagy csak értékben, vagy csak mennyiségben, vagy mennyiségben és értékben egyaránt.

A rendszer működésének leírása:

Egy raktáras rendszer: ha több raktár van, de egy készletféleség csak egy raktárban található meg.

Több raktáras rendszer: ha egy készletféleség több raktárban is megtalálható.

Készlet fajták:

Vásárolt készletek: anyagok, áruk, (kereskedelmi áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek)

Saját termelésű készletek: állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek

Nyilvántartó lapot: egyedit vagy csoportosat (folyamatos nyilvántartást nem vezet; csak értékben; csak mennyiségben; értékben és mennyiségben)

Leltározás:

· Folyamatos: naprakész nyilvántartás esetén lehetséges

· Fordulónapi: előre meghatározott napra vonatkozik. Lényeges, hogy minden ezen a napon kell leltározni

· Mennyiségi felvétel: fizikai felvételt összehasonlítják a nyilvántartással

· Egyeztetés: analitikus nyilvántartást össze vetik a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal

A készletek értékvesztését a következő esetekben lehet, illetve kell elszámolni: - a beszerzési ár magasabb a várható eladási árnál; - a piaci eladási ár alacsonyabb az előállítási költségnél; - a készletek fizikai állaga romlott; - készletek az eredeti rendeltetésének már nem felelnek meg.

Nyilvántartási ár: közvetlen önköltség; tényleges beszerzési ár; mérlegelt átlagár; elszámoló ár; eladási ár; betétdíjas ár

Készletkód: egyedi és csoportos nyilvántartási szám, a készletek azonosítója. Naplókód: idősoros nyilvántartás azonosítója.

Szervezeti egységkód: készletek tárolási és felhasználási helyeire vonatkozó azonosító

Partnerkód: szállítók és a vevők azonosítója. Mennyiségi egységkód: a csoportos nyilvántartásnál van szerepe

VTSZ: vámtarifaszám, fontos szerepe van a forgalmi adó kiszámításánál. Mozgás nem kód: a készletek állományváltozásainak azonosítója

Dolgozókód: a készlet kivételező, használó dolgozó azonosítója. Főkönyvi szám: kialakított számlatükör főkönyvi számláinak száma.

A számviteli információs rendszer szerint az analitikus nyilvántartás adatait le kell zárni. Záráskor egyeztetni kell a nyilvántartó lapok és a naplók között, majd a főkönyvi rendszer részére főkönyvi számonkénti rendezettségben főkönyvi feladást kell készíteni és küldeni.

A nyilvántartó lapok soraiba csak bizonylatok alapján könyvelünk. A naplók nyilvántartási idősoros, időben tartalmazza a lekönyvelt tételeket. Kötelező a kettő egyeztetése!

Pénzügyi rendszer:

A pénzügyi rendszer lényegét a következő ábra szemlélteti a legjobban:

Erőforrások

PÉNZÜGYI RENDSZER

Munkaeszközök

TERMELÉS

ÉRTÉKESÍTÉS

Alapanyagok

Energia

Információ

Pénzügyi rendszer feladatai: - pénzintézeti kapcsolatok bonyolítása; - pénztári feladatok ellátása; - partner kapcsolatok bonyolítása; - költségvetési kapcsolatok bonyolítása; - pénzügyi levelezés; - befektetett pénzügyi eszközök elszámolása.

Pénzbeáramlás okai: - üzleti működésből, - befektetésekből; - idegen forrásokból; - tulajdonosoktól.

Pénzkiáramlás okai: - üzleti működés, - beruházás; - hitelek és kölcsönök visszafizetése.

Pénzügyi elszámolások: - pénzintézeteknél vezetett bankszámlákkal; - pénztárban lévő készpénz állománnyal; - vevőkkel; - hitelezőkkel; - szállítókkal; - állami költségvetéssel; - értékpapírokkal, - tulajdonosokkal; - munkavállalókkal; - befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos.

Elszámolási betétszámla: melyen a folyó finanszírozási összegek. Kamatozó betétszámla: ideiglenesen szabad pénzeszközök. Elkülönített betétszámla: meghatározott célra. Devizabetét számla: devizában elszámolt összegek. Átvezetési számla: bankszámlák közti átvezetés.

Fizetések történhetnek: átutalással; beszedési megbízással (inkasszó); okmányos meghitelezés (akkreditív); csekk, bankkártya; készpénzzel.

A bankszámla kivonat minden olyan adatot tartalmaz, melyet a bankhoz beérkezett bizonylatok tartalmaznak, vagy amelyeket a bank felvett illetőleg amelyek a bankműveletek azonosításhoz szükségesek.

A vállalkozások tehát a tevékenységükhöz kapcsolódó pénzforgalmat az elszámolási betétszámlán bonyolítják le. A bankszámla felett csak arra feljogosított személy rendelkezhet. Ez a jogosultság úgy keletkezik, hogy a cég vezetője a jogosult személyeket bejelenti a banknál.

A vállalkozások a készpénzforgalom és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására pénztárt létesítenek, sok esetben még valuta pénztárat is. A pénztárak esetében kötelező a ki és bevételi pénztár bizonylatok vezetése, valamint a pénztárnapló vezetése.

Vevők:

A vevő követelések közé az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelések tartoznak, mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték. Noha bármelyik partnerünk egyidejűleg lehet vevőn és szállítónk is, az elszámolásokat mégis bruttó módon végezzük. Tehát az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó követeléseket a vevőkövetelések között kell kimutatni, míg a beszerzésből és szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásokat a rövid lejáratú kötelezettségek között. A vevőköveteléseket felbontjuk: - belföldi, - külföldi vevőkövetelésekre.

Alapvető követeléscsoportok: fizetési határidőn belül; fizetési határidőn túl; kétes; peresített; behajthatatlan.

Szállítók:

Szállítók számláinak állomásai: iktatott; igazolt; kontírozott, könyvelt.

Költségvetési kapcsolatok: - központi költségvetéssel; - nyugdíj és egészségbiztosítással; - helyi önkormányzatokkal. Ezek a kapcsolatok több irányúak.

Kiutalási igények: fogyasztói árkiegészítés; dotációk; táppénz; családi pótlék

Befizetések: társasági adó; ÁFA; fogyasztási adó; SZJA; munkaadói- és munkavállalói járulék; társadalombiztosítási járulék; egészségügyi hozzájárulás; nyugdíj és egészségbiztosítási hozzájárulás; helyi adók.

Pénzügyi levelezés: - fizetési felszólító levél; - késedelmi kamatközlő levél; - egyenlegközlő levél.

Befektetett pénzügyi eszközök elszámolása

· Részesedés esetén: egyedi nyilvántartást kell vezetni

· Értékpapíroknál: egyedi nyilvántartást kell vezetni

· Adott kölcsönök: analitikus nyilvántartást kell vezetni

· A hosszú lejáratú bankbetétek analitikus nyilvántartását a bankkal egyezően kell vezetni.

A számítógépes rendszerszervezés módszertana:

A rendszerszervezés gyakorlatában a pénzügyi rendszer előfordulhat szorosan a főkönyvi rendszerhez kapcsolódóan, de önállóan is. Ha a pénzügyi tevékenység szerte ágazó akkor általában külön szervezeti egység végzi és ilyen esetekben főkönyvi feladások formájában csatlakozik a főkönyvi könyveléshez a pénzügyi rendszer.

Munkaügyi rendszer:

Az ember a legfontosabb erőforrás. Az egyetlen, amely nem csak felhasználódik például a termelőfolyamatban, nem csak beépül a közvetítésével létrehozott új produktumba, hanem új értéket hoz létre. Az ember a vállalati működés oka.

A munkaügy feladata szűken véve a vállalkozás céljának, feladatának, valós folyamatainak megvalósításához szükséges munkaerő biztosítása mennyiségben, s minőségi jellemzőiben. Mivel erőforrásról van szó, ezt nyilván kell tartani, ezzel "el kell számolni".

A foglalkoztatottak számbavétele:

· munkajogi létszám: az adott időben a munkáltatóval jogviszonyban vannak, függetlenül attól, hogy dolgoznak vagy sem.

· Állományi létszán: a folyamatosan munkát végzők tartoznak bele. Nem tartoznak bele a 3 hónapnál hosszabb ideje meghatározott okból távol lévők.

· Állományon kívüliek: a munkáltatónál munkát végeznek, de nem tartoznak sem a munkajogi, sem a az állományi létszámba.

A létszám adatok vonatkozhatnak: - időpontra – ezek állapot adatok; - időszakra – ezek átlag adatok.

Nemzetközi nomenklatúra: FEOR = Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – a dolgozókat képzettség és munkakör szerint csoportosítja. (1-4 szellemi;. 5-9 fizikai; 0 fegyveres testületek foglalkozásai.

A munkavégzés szabályi és bizonylatai: A munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg. A munkavégzés bizonylatai egyfelől a munkaidő nyilvántartására szolgálnak, másrészt a dolgozók teljesítményével kapcsolatos információkat adják. (az előbbire példa: munkaidő nyilvántartó lapok, az utóbbira a példa: munkautalvány)

A munkaidő: A napi munkaidő 8-12 óra. A dolgozót a munkaidőn belül és a munkával töltött időszakok között pihenőidő illeti meg: munkaközi szünet, munkanapok közötti szünet, heti pihenőnap és munkaszüneti nap, valamint szabadság (rendes, beteg, szülési és fizetés nélküli)

Munkabér összetevői: - alapbér és törzsbér; - bérpótlék; - kiegészítő fizetés; - egyéb bér;: prémiumok, jutalmak.

Levonások: - jogszabályok alapján (SZJA, nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, munkavállalói hozzájárulás), bírósági határozatok alapján előírt; - vállalati tartozás.

Társadalombiztosítási ellátások: táppénz, gyermekgondozási díj, terhességi segély, családi pótlék

Személyi jellegű egyéb kifizetések: betegszabadság, napidíj, egyenruha térítés, üdülési térítés

Vállalkozást terheli: társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkavállalói járulék

A bér és jövedelem elszámolás analitikája:

A jövedelem elszámolásának bizonylatai: - a munkabér számfejtés alapjául szolgáló bizonylatok; - a személyi jellegű egyéb kifizetések; társadalombiztosítási juttatások bizonylatai.

A társadalombiztosítási juttatások elszámolásának bizonylatait az OEP határozza meg. A vállalkozások a munkavállalókról a következő nyilvántartásokat vezetik: - jövedelem nyilvántartás: - személyi jövedelem; - személyi jövedelemadó nyilvántartás; - járulék-elszámolás; - szolgálati időalap.

A jövedelem folyósítás dokumentumai: egyéni bérjegyzék vagy jövedelem elszámolási jegyzék. A hó közi kifizetések esetén részjegyzékek készülnek. A fizetési lista valamennyi dolgozó számfejtett jövedelem adatait felsoroló kimutatás. A levonásokról külön kimutatás készül, kedvezményezettek szerinti bontásban.

A számítógépes rendszerszervezés módszertana: a munkaügyi rendszer és a bérszámfejtési rendszer, néha külön álló, néha együttműködő alrendszereket jelent.

Nincsenek megjegyzések: