Az értékpapírok csoportosítása

1./ Az értékpapírba foglalt jog alapján

 

Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír
Az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon ki fogja egyenlíteni (váltó, csekk, kötvény, letéti jegy).

Részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapír

Tulajdonosuk valamilyen vállalkozás alaptőkéjéhez járul hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő osztalékra. Társtulajdonosi jogokat meghatározó értékpapír, tulajdonosa a vagyonát nem vonhatja ki a vállalkozásból ( részvény, befektetési jegy).

Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapír
Áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosuknak  (közraktárjegy a hozzá tartozó zálogjeggyel).

Tranzakcióra vonatkozó jogot megtestesítő értékpapír

A tulajdonos meghatározott feltételek mellett megveheti vagy eladhatja az értékpapírban meghatározott árut. Ide tartoznak a vételi és az eladási opciók, melyek tulajdonosa egy meghatározott termék, meghatározott mennyiségét egy későbbi időpontban egy meghatározott áron megveheti (eladhatja).

Egyéb jogviszonyt megtestesítő értékpapír

Ennek tipikus példája a kárpótlási jegy. A kárpótlás nem jogi hanem erkölcsi fogalom. A Kárpótlási tv. szerint a kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő eszköz, amelyet jogszabály és nem a funkciója tesz értékpapírrá.

 

2./ A futamidő (lejárat) alapján

 

Rövid futamidejű

1 évnél rövidebb (váltó, kincstári jegy).

Közepes futamidejű
Lejáratuk 1-5 év (letéti jegy, kötvény).

Hosszú futamidejű

5 évnél hosszabb, de van határozott időre szóló lejáratú is (kötvény, jelzáloglevél...).

Feltételekhez kötött lejáratú

Például az életjáradék.

Lejárat nélküli

Mindaddig követelést testesítenek meg a kibocsátóval szemben, amíg az létezik. Ilyen pl. a részvény.

 

3./ Az átruházás lehetősége alapján

 

Bemutatóra szóló
Birtokosa egyszerű átadással ruházza át az értékpapírhoz kötődő jogokat a vevőre.

Általában bemutatási záradéknak veszik az okirat azon részét, ami kifejezi, hogy az alanyi jog a bemutatót illeti meg. Ilyen a letéti jegy.

Névre szóló (rektapapír)

Elidegenítésükhöz lelépési (átruházási) nyilatkozat szükséges, amit cedálásnak (engedményezésnek) hívnak.

Rendeletre szóló vagy forgatható értékpapír
Eredeti hitelezője az okirat hátoldalán a hitelezői jogokat más személyre forgatással ruházza át. Csak írásban lehetséges. Ilyen a váltó, a csekk, a névre szóló kötvény. A megjelenési forma szerint az értékpapír lehet:

 

4./ A megjelenési formája szerint

 

Materializált értékpapír
Az az értékpapír amit kinyomtatnak.Az alaki kellékeket illetően az értékpapírok formai követelményei is meghatározottak.
Dematerializált értékpapír
Anyagi formájukat tekintve egy nyilvántartási tételként, rendszerint számítógépes jelsorozatként léteznek. Ilyen típusú értékpapír vételekor megterhelik a pénzben vezetett számlát, ugyanakkor elismerik a tulajdonos részére vezetett értékpapír számlát az összegnek megfelelően.

5./ A hozam

 

Nem kamatozó v. diszkont értékpapír
A kibocsátó az eszközt névérték alatt  hozza forgalomba, majd a lejártakor névértéken vásárolja vissza. Magyarországon ilyen a diszkontkincstárjegy.
Kibocsátásának oka, hogy egyes országokban más a kamat és a tőkenyereség adóztatása, így aki kamatozó papírral ér el egy adott hozamot, annak az adózás utáni hozama alacsonyabb, mint a diszkont papírral elért  nettó hozama.

Kamatozó értékpapír
a.) Fix v. rögzített kamatszámú
A futamidő alatt végig azonos kamatot fizet az előre meghatározott időpontban. Jól kiszámítható, stabil jövedelemfolyam.
b.) Változó kamatszámú
- előre meghatározott séma szerint változó
pl. 4 éves futamidejű kötvény első évben 7,5%, majd évente 0,5%- al növelt kamatot hoz.
- „lebegő” kamatlábú, többnyire egy jól mérhető gazdasági jelenséggel arányosan mozgó.
pl. 4 éves futamidejű, 2 év múlva az akkor mért inflációnál 2%- al magasabb kamatot ígér.
Változó hozamú (osztalék)
A befektető a vásárláskor nem tudja előre, hogy milyen hozamra számíthat. Legjellemzőbb a részvény, melynek nyeresége nem feltétlenül jár együtt magas kifizetett osztalékkal, mivel a nyereség felhasználásáról a társaság közgyűlése dönt.

Átmeneti konstrukciók

A potenciális vevők igényeinek megfelelően, differenciált pénzügyi konstrukciókat tükröző termékeket kell produkálni a kibocsátóknak.

- A lebegő kamatozású kötvény hozama a részvényre emlékeztető módon alig jelezhető előre.

-         Az átváltható kötvény lehetővé teszi a tulajdonosának, hogy egy előre meghatározott időpontban (vagy időponttól), egy előre rögzített cserearány érvényesítésével, a cég által kibocsátott kötvényt a vállalkozás részvényére váltsa át.

 

6./ Kibocsátó alapján

 

Az állam által kibocsátott értékpapírok:_a központi költségvetés kötelezettségvállalását testesítik meg. Az állam kizárólag hitelviszonyt megtestesítő papírokat (kötvény, kincstárjegy, stb.) bocsát ki. Az így forgalomba kerülő részvények az állam tulajdonában lévő eszközökből kerülnek a piacra, nem pedig magának az államnak a részvényei. Ezeket az értékpapírokat a pénzügyekben kockázatmentesnek szoktuk tekinteni. Folyamatos jogállami működés mellett ugyanis az állam nominálisan mindig fizetőképesnek tekinthető. Az állampapírok kamatait a befektetők egy minden körülmények között biztosan realizálható hozamnak tekintik, amelyhez képest minden kockázatért prémiumot, azaz hozamtöbbletet várnak.

Az önkormányzati szféra által kibocsátott értékpapírok: a bennek foglalt kötelezettség visszafizetésére az önkormányzatok reménybeli bevételei, vagy forgalomképes vagyontárgyaik eladása jelent garanciát. Az önkormányzati kötvények kockázata az állampapírokénál magasabb. A bevételekből csak a kötelező feladataik finanszírozása után fennmaradó összegre számíthatnak a kötvényvásárlók, a vagyontárgyakból pedig csak a forgalomképesek idegeníthetők el.

Társaságok és más gazdálkodók által kibocsátott értékpapírok:  kibocsátását szigorú feltételekhez kötik. Vannak amelyeket csak meghatározott társasági formával rendelkező szereplők bocsáthatnak ki (részvényt csak Rt., szövetkezeti üzletrészt csak szövetkezet, kötvényt csak jogi személy, közraktárjegyet csak közraktár, befektetési jegyet csak befektetési alap, stb.). A letéti jegyek esetében sajátos kibocsátói jogosítványaik vannak a bankoknak. Az említett intézmények kivételezett helyzete csak a velük kapcsolatban külön megemlített papírra vonatkozik. Más ép-k kibocsátása során alapvetően rájuk is a társaságokra vonatkozó szabályok és követelmények érvényesek.

Bárki által kibocsátható: pl. a váltó, amelynek szabályozása semmiféle követelményt nem támaszt a kibocsátóval szemben, tehát elvileg akármilyen jogi személyiséggel rendelkező kötelezettséget vállalhat ebben a formában. Költségvetési szervek esetében jogszabályok tiltják a váltó kibocsátását.