A gazdasági rendszer három különböző típusú piac működésének egysége:
- erőforráspiac: (föld, munkaerő, tőke)
- termékpiac: (gazdaságban forgalmazott termékek megszerzésének helye
- pénzügyi piac: pénz-, tőke- és értékpapír piac összességét jelenti.
Pénzügyi piac:
A különböző időpontú, összegű és megjelenésű pénzek és pénzügyi eszközök cseréjének helye, ahol ezek közvetítése meghatározott intézményi rendszerben, mechanizmusok segítségével, törvények, rendeletek, szabályok és szokásjogok alapján történik.
A megtakarítás: a jövedelmek fogyasztásra el nem költött része, azaz a pénz tulajdonosa jövedelme egy részét nem szándékozik felhasználni adott időszakban. Későbbi időszakban fogja felhasználni, de ezt csak akkor teheti meg ésszerűen, ha a jelenbeli pénzét jövőbeli pénzre cseréli, azaz számára ez jövőbeli követelést jelent.
A megtakarítók több csoportot jelentenek. Jelentős nettó megtakarítók a háztartások. A nettó megtakarítás azt jelenti, hogy a megtakarítások összességében meghaladják a hitelfelvételeket. Lehet beszélni céltakarékosságról, amely esetben későbbi nagyobb kiadásra gyűjtenek, aztán lehet biztonsági takarékosságról is beszélni, amely egy előre nem látható káreset fedezésére valósítható meg, és lehet a jövedelem megszerzése érdekében takarékoskodni. A megtakarítók sorában a nyugdíjalapok jelentős részt képviselnek. Kifejezetten profitszerzési céllal takarékoskodnak az üzleti vállalkozások, de jelentős lehet a kormányzat takarékossága is.
A megtakarítóktól a pénz a felhasználókhoz kerül, ő a piac azon szereplője, akinek adott időpontban tevékenységéhez pénzre van szüksége, és ezt szeretné megszerezni. A felhasználó jelenbeli pénzt szerez jövőbeni pénz ellenében.
A megtakarítások és a felhasználók között makroszinten jelentős kapcsolat van. Amennyiben zárt gazdaságot feltételezünk, és a gazdaságot egyetlen szektorként kezeljük, a gazdaságban a fizetési mérleg egyensúlya fennáll, akkor a gazdaságban a beruházások megegyeznek a megtakarításokkal. Amennyiben a modern gazdaságban vizsgáljuk a folyamatot, nem beszélhetünk zárt gazdaságról, és nem lehetséges, hogy a gazdaságban csak egyetlen szektor működik, ez az egyenlőség már nem lehet ilyen egyszerű, és nem is valósulhat meg a megismert formában.
A megtakarításokat más csoportok jelentik, mint a beruházásokat. A beruházások kifejezetten üzleti célú vállalkozások. Ennek megfelelően lehetséges a külföldi hitelfelvétel, illetve a külföldre történő hitelnyújtás is. Amennyiben a költségvetés deficites, a megtakarítások egy részét ennek finanszírozására fordítják, és a kiszorító hatás következtében az üzleti területre kevesebb megtakarítás jut a beruházások finanszírozására. A pénzkínálat a gazdaságban a korábban már megismert jegybankpénzt, a szűken értelmezett pénzállományt és a szélesen értelmezett pénzállományt jelenti (M1, M2, M3, M4 együttesen).
A pénzkereslet a gazdaságban három területet jelent:
- ügyleti vagy tranzakciós pénzkereslet
- biztonsági, vagy „aktíva” pénzkereslet
- spekulatív pénzkereslet
A kereslet és a kínálat nem alkotnak egységet, eltéréseik a következőképpen jelennek meg:
- összegszerűségük nem megegyező
- időhorizontjuk eltérő
- kockázat jelentős lehet
- jövőbeni hozam alakulása, illetve összegszerűsége előre nehezen határozható meg
- mobilitás kérdései jelennek meg
A megtakarítók és a felhasználók a pénzügyi piac közvetítésével találnak egymásra, a tőkeáramlásnak alapvetően két módja alakult ki.
Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítók és a felhasználók (megtakarítások végső felhasználói) közvetlenül találnak egymásra a tőzsdén keresztül. A megtakarítók elsődleges értékpapírokhoz jutnak, azaz azoktól kapják az értékpapírokat, akik a pénzt befektetik.
Közvetett tőkeáramlás jellemzője, hogy a két résztvevő között közvetítő intézmény tevékenykedik. A közvetett tőkeáramlás monetáris és nem monetáris közvetítőintézmények segítségével történik. A megtakarítások végső felhasználói elsődleges papírt adnak az igénybevett pénzösszeg ellenében, amely a jövőbeni pénzösszeget jelöli, míg a megtakarítók közvetett (másodlagos) értékpapírokhoz jutnak. Ez azt eredményezi, hogy a bankok és egyéb pénzügyi intézmények másodlagos értékpapírok segítségével összegyűjtik a kihelyezhető pénzösszegeket, majd ezeket az összegeket átstrukturálva hitelként kihelyezik, elsődleges értékpapírok ellenében. A közvetett tőkeáramlás esetében a közvetítő intézmények közbeeső kereslettel illetve közbeeső kínálattal jelennek meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése