JOGTUDOMÁNY

Önálló szellemi tevékenységként jelenik meg. Meghatározza az összes jogforrás alkalmazását.

 

1.      Archaikus jogtudomány

Ie. IV.-III. sz.

Szakrális, vagyis pontifikális jogtudomány.

A pontifexek határozzák meg, hogy melyik napok jók a perlekedésre és, hogy melyik legis lexiat lehet alkalmazni.

A pontifexek monopóliuma megtörik ie. III. sz.-ban és világi tudománnyá válik.

Appius Claudius Caesus

Tiberius Coruncoius: az első jogi tanár.

 

2.      Praeklasszikus jogtudomány

Ie. III. sz.- iu. I. sz. végéig.

Jellemző, hogy az írásbeliség megváltozik. Jogtudósait veteres-nek hívjuk.

      Agere: perben eljárni, cselekményeket elvégezni

      Cavere: ügyleteket, szerződéseket szerkeszteni

      Consulere: jogi tanácsadás

      Respondere: jogi szakértői véleményezés

Első jogtudós: Sextus Aelius. Tripertita c. művének első része a XII táblás törvényt tartalmazza, második része azokat megmagyarázza, a harmadikban pedig az összefoglaló performákat írja le.

Egyéb jogtudósok: Manilius, Junius Brutus, Marcius Scaerola

Cato: a jogi regula formát hozza létre

Q. Mucius Scaevola művei voltak az elsők, amik bekerültek a Justinianusi törvénykönyvbe.

Servius Sulpicius Rufus: iust civilae-hez és a praetori joghoz írt kommentárokat.

Aequilius Gallus: dolus, a csalárdság fogalmának megszületése

Alfenus: a digesta műfaj megteremtője

Ofilius: Caesar felkérte, hogy a római jogot kodefikálja. Nem sikerült, mert Caesar meghalt.

 

3.      Klasszikus jogtudomány

I.sz. - III. sz. közepéig. A császári jog időszaka. Azért lényeges, mert a császár egyes jogtudósoknak megadta, hogy a császári pecsét alatt jogi válaszokat adhatot ki.

Ius respondendi

 

Sabianusi iskola scola sabiniane

Megteremtője Capito udvari jogász.

Követői:     Cassius Longinus

                  Salvius Julianus

                  Pomponius

                  Javeolenus

                  Africanus

                  Gaius

 

Proculianusi iskola  scola proculiana

Labeo alapította, aki több, mint száz művet hozott létre.

Követői:     Proculus: Labeo tanítánya

                  Nerva

                  Celsus

                  Neratius

 

Iskolán kívüliek:      Marcellus

                              Florentinus

 

Remek jogászok J II. – III. sz.

      Gaius

      Papinianus

      Paulus

      Ulpianus                       Papinianus diákjai

      Modestinus: Ulpianus tanítványa

 

4.      Postklasszikus jogtudomány

III. – IV. sz. eleje

Hermogenianus: Codex Hermogenianus

Arcadicus Charissius: utolsó jogtudós akinek a művei bekerültek a jusztinianuszi kodifikációba.

Iu. 426-ban Lex Citationis: Idézési törvény, ami meghatározza, hogy mely jogtudósok műveire lehet hagyatkozni, vagyis az öt remek jogászt által elfogadott tudósokra gondol. Ha egy ügy a bíró elé kerül, akkor az öt remek jogász ajánlását kell követnie vagy a többségi álláspontot. Ha nincs többség, akkor Papinianus véleménye a döntő. Ha ő sem nyilatkozik, akkor egyéni belátására van bízva az ügy.